1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
186
jl~ t A budai oldal népeasége 25,7 %-lcal növekedett, mert az itt létesült nagy lakótelepeken felül folytatódott a zöldövezetek telkes lakóterületeinek intenzív beépülése is. A peatl oldal peremkerületeiben a népesség 16,1 ,r(-kal növekedett. Ennek oka néhány nagy lakótelep építése, valamint számottevő családlhdz és kisebb mértékű társasház-épités volt. 7.1.2 Hosezutivu rendezési javaslat néhány fó Irányelve /Budapesti Agglomeráció Bee.Rend.tene 19">5/' ’ A budapesti agglomeráeló települési rendszorét a decentralizálás Irányában szükséges továbbfejleszteni. Ezt a követelményt a terv a különböző fokozatú központok sűrűbb elhelyezésével és a szerepkörök települések közötti fokozottabb megosztásával oldja mog, mérsékelve ezáltal a fővárosnak az agglomeráció középfokú ellátásában betöltött szerepét, csökkentve az övezet fővárosra utaltságát. Ennek érdekében bővíteni Javasolja az övezet középtávú funkciókkal felruházott településeinek körét. A budapesti agglomeráció településrendszerének vázát igy a különböző fokozatú központok és az intézményhálózat összhangban fejlesztendő térbeli rendszere alkotja, melynek szervezője a közlekedési hálózat éa annak csomópontjai. Ezek alapján az agglomeráció központi magból ás olyan szektorokból tevődik össze, amelyek legyező alakban távolodva egyre szélesedő és a határaikban egymást átfedő körcikkeket alkotnak. A budapesti agglomeráció településrendszerének alapvető és gyökeres változására, átstrukturálódására az ezredfordulóig nem lehet számítani. Várhatóan a Jelenlegi szerkezet fog továbbfejlődni, i számottevő funkcionális változást a belső városrészek rehabilitációja és az Ipar és raktárkltelepltések, a középfokú központi települések körének bővülése fogja okozni. A funkcionális kapcsolatok - a közlekedési hálózat kör- illetve harántlrányu elemeinek fejlődésével összhangban - egyre nagyobb területre terjednek ki, és egyre bonyolultabbakká válnak, ugyanakkor az utazási távolság /111. idő/ csökkenthető. A lakóterületek tervezésénél meghatározó szempont olyan területi feltételek kialakítása, hogy a mennyiségi lakáshiány a hoaszutávu Időszakban megszűnhessen és ennek kapcsán párhuzamosan megvalósulhasson az avult városrészek, illetve településrészek fokozatos rehabilitációja. A lakóterületeket caak mérsékelten indokolt bővíteni és ez főként a hoaszutávu tervidőszak első felében szükséges. A népességnek a budapesti agglomerációba történő koncentrálódása a 70-es évtizedben mérséklődött. A lakónépesség széma 197o és 8o között 128 ezer fővel /15,5 %-kal/ nőtt. 198o-83 között a növekedés üteme tovább csökkent, ebben az Időszakban 19 ezer fővel /0,8 %-kal/ gyarapodott i a népesség. A budapesti agglomeráció hoaozutávu fejleaztéal koncepciója szerint az agglomeráció népesedési folyamataiban a korábbiaktól és az országostól eltérő előirányzatokra kell számítani, ennek következtében 2000-ben a budapesti agglomeráció lakónépessége az 1980-as szinten várható. A hosszutávu Időszakban a népesség 9o-15o ezer fős csökkenésével, az agglomerációs övezetben mintegy 75 ezer fős népességnövekedéssel kell számolni. A legmagasabb laksUrUségil térségekben nagymértékű csökkenés, az alacsony laksUrüségU térségekben viszont növekedés várható. Budapesten a népesség elsósorban északi irányban növekszik. A lakásállomány a pesti oldal peremkerületeiben bővül a legnagyobb mértékben. A lakássürüség növekedését /hektáronként 4,1 lakás/ eredményezi elsősorban a meglévő családiházas területek kiépítése, 111. Intenzivebbé való átépítése a XV-XVIII. kerületben. A meglevő lakóterület te7' -11 lo JHhBhUV • : 9
