1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
185
‘ 7. Egyéb mérlegelendő tényezők 7.1 Városszerkezet, településfejlesztés 7.1.1 A meglévő városatérkézét Jellemzői /Budapeetl Agglomeráció Regionális Rendezési Terve 1935 - részletek/ Az elmúlt 15 évben /197o-85/ a budapesti agglomsráclő fejlődésének várostörténeti léptékben Is jelentős folyamata zajlott le. Ez Budapesten és az övezeti települések nagyobb részében a városépítés Ütemének rendkívüli mértéiül gyorsulásában és a beépített területek bővülésében nyilvánult meg. A városépítés célja a korábbi évtizedekben felhalmozódott elmaradások mérséklése, de ugyanakkor a folyamatosan növekvő társadalmi igényeknek - a gazdasági lehetőségektől függő mértékű - kielégítése volt. Az időszak első felében az Igények nagyobb része inkább mennyiségi tipusu volt, majd a későbbiekben - egyre szélesebb körben - minőségi jellegzetességekkel egészült ki. Az Időszak utolsó éveiben, a VI. ötéves terv második fölében Budapest népességnövekedése megszűnt, az övezet növekedése pedig jelentősen méxfléklődött./övezet-a főváros közvetlen vonzáskörzetébe tartozó tolopülésok összessége/ Az agglomeráoló településszerkezetét a területfelhasználás alapvető elemei /lakó-, Ipari éa zöldterületek/ elhelyezkedése, a beépítés intenzitásának változása és a különböző nagyságrendű központok eloszlása, egymáshoz és a környezethez viszonyított helyzete és kapcsolatéi határozzák mog. A településszerkezet kialakulását, fejlődését befolyásolja a domborzat és a vízrajz, valamint a közlekedés gerinchálózata. Budapest lakóterületeit as alacsony lakaűrűségű területek nagy kiterjedés# jellemzi. A bal- parti sűrűn beépített zsúfolt városmagot - elsősorban a sugárirányú főútvonalak közötti térülőtökén aok helyütt laza, családiházas övezet veszi körül, ezt követi az egykori elővárosok jórészt kisvároslas övezet*, majd agy ujabb laza caaládlházaa övezet. Ezt a gyűrűs szerkezetet erősítették az ujabb lakóterületek is, amelyek korábban a belső oaaládlházoo gyűrű elavult, nagyrészben még üres területein, majd a megnövekedett város szélén, egykori mezőgazdasági területén és a peremkerületek átépülő központjaiban létesültek. A sugárirányú ut éa vasútvonalak mentén lévő környéki települések lakóterületeinek fejlődését túlnyomórészt a családiházas területek növekedése jellemezte. I'V > Az ipari területek a városközponttól északra és délre a Duna és a vasútvonalak mentén /Óbuda, Filatorigát, Budakalász, Szentendre, Angyalföld, Újpest és Dunakeszi, illetve Ferencváros, Pesterzsébet, Csepel és Szlgstszentmlklóa, Lágymányos, Albertfalva, Budafok és Százhalombatta/ és délkeleti irányban /Kőbánya/ alakultak ki, és - néhány kivétellel /pl.XVI.kerület/ Honfoglalás teltp - ugyanitt fejlődtek a közelmúltban is. f Maí i A nagyid.terjedésű, dt lényegében egyközpontu fővárosban a lakosság ellátásában mutatkozott területi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1971.évi általános rendezési terv alapján többfokozatú központrendszer kifejlesztése kezdődött meg. Hagyományos közlekedési csomópont körül lényegében befejeződött a dél-budai városrészközpont építése, újkeletű közlekedési csomópont körül épült as Örs vezér téri városrészközpont. A régi peremkerületi, Illetve elővárosi központok továbbfejlesztésével épül Óbuda, Újpest, Kőbánya, Rákoskeresztúr, Kispest, Pesterzsébet és Csepel központja. Az övezotben Szentendre, Dunakeszi, Kerepestarcsa, Pécel, Szigetszentmlklós, Százhalombatta, Érd és Budaörs területén alakultak ki a közén- és részben a felsőfokú ellátás intézményei. Az elmúlt 15 év alatt Budapest népessége 2,6 %-kal növekedett, de esen belül a népesség területi megoszlása ezt messze meghaladó mértékben változott. A központi fekvésű kerületekben a népesség 31,4 %-kal csökkent, annak ellennére, hogy a lakások száma lényegében változatlan maradt. H m 11 v-W' * _______. __ _ _ ---- ---------- - l — - - — --------------------------------------
