1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
174
\- A hátrányos "aszimmetria" a tömegközlekedési ellátottságot nagymértékben rontaná.- A Roosevelt téri közintézményeket /Akadémia, Tervhivatal, Belügyminisztérium/ és szállodákat, valamint ez Akadémia utcát és Apáozai Csere János utcát Buda felől csak nagy kerülő árán, Igen körülményesen lehetne megközelíteni.- Az alagút balparti rámpáját csak az Engels-tér zöldfelületének csonkítása árán lehetne megépíteni.- A várhegyi Alagút krisztinavárosi kapuzatát övező beépítés nem műemléki, de feltétlenül városképi Jelentőségű. Az Alagút kapuzatától délre elbontr.nl Javasolt épületek helyén keletkező tűzfalak takarására új épületet Is kellene létesíteni, közvetlenül ez elé kerülne az elgondolt közúti felüljáró rámpája. Uindcz a várhegyi Alagút kapuzata mellett, városkép szempontjából elfogadhatatlan helyzetet teremtene. Kevésbé volna kifogásolható a Krisztinaváros-Engels-tőri alagútnak egy olyan, alig 3oo m-rel hosszabb változata, mely a Dőli pu. Márvány utcai hldjc éj u Kosci- uskó Tádé utca között kezdődnél;, és /a Csalogány utca-Alkotmány utcai első változattal azonosan/ bővített 2x1 sávos keresztmetszettel kétirányú forgalomra épülne. Ebben az esetben a közúti járműforgalom úgy oszlana meg, hogy a Lánchid-Várhegyl Alagút is kétirányú aarodtea Krisztina körút-Attlla út-bolvárosi /és viszont/ irányú forgalom és a teljes autóbuszközlekedés számára, míg az új alagutat a Mészáros utca, Alkotás utca, Márvány utca, Németvölgy, Orbánhegy felé /ill.felől/ irányuló belvárosi forgalom használhatná. Bármely változat esetén azonban fennáll annak a veszélye, hogy az alagútból szár- t mazó többlet forgalom a csatlakozó bóvithotetlon balparti úthálózaton és csomópontja i bán jneijoldhatatlan^jeaézsé^eke^okoz^ 6.2.2. Az átkelési körülmények javítását elősegítő egyé) javaslatok 6.2.21 rorgaloiaszervezésl feladatok és intézkedések • ‘vf m A főváros tradicionális főközpontja, a Dur.a és a Kiskörút vonala közé eső történeti városmag fejlődése során strukturálisan háromféle rendeltetésű termetre tagolódik:- a kereskedelmi- idegenforgalmi Jellegű városrész, a József A.u. és a Kossuth L.u. között,- ettől dólre az egyetemi és lakó Jellegű, 111.- északra az Igazgatási Jellegű városrész. A "Budapesti agglomeráció regionális rendezési terve", és a "Budapest és környéke közlekedésfejlesztési terve" a Jelzett funkciók mindegyiké ek továbbfejlesztését tűzi ki célul. A közigazgatásilag az V.kerülettel azonos Belváros kereken 2 km2 kiterjedésű, lakosainak száma mindössze 52.ooo, raégl3 Itt található a főváros legtöbb munkahelye: llo.ooo. Átlagos egyidejű nappali lélekszáma, kiemelkedő kereskedelmi- és Ügyfélforgalma következtében megközelíti a napi fél milliót. Egyidejűleg igen nagy a teherszállítási és rakodási igény. Súlyosan zavaró tényező, hogy a belváros telje3 területén még mindig sok nagykereskedelmi raktár is található. i A túlzottan koncentrálódott belváros tehermentesítésének koncepciója a 70-es évtized elején rögzltódött és a főváros szerkeztének, adottságainak legjobban megfelelő, korszerű városrészközpont-rendszer kialakításával oldható meg. E koncepció azóta a megfelelő programokban realizálódik, “ár a főközpont a Jövőben is a Belváros marad, tehermentesítésére 11 városrész- központ épült, 111. épül ki a: ezredfordulóig: 'mm] /y j;B
