1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
173
t irányú alagút esetén a szellőzéshez feltétlenül külön aknákra, szellőző gépházakra, befújó éa elszívó csatornákra is szükség ven. 6.2.12 Vonalvezetéal változatok Cealpflárg utpal alagút c./ Az alagút a Csalogány utcn ca az Alkotmány uteq között létesít kapcsolatot ogyetlen 8,9o m átmérőjű műtárggyal. Minthogy forgalombiztonsági szempontból a 2x1 sávos keresztmetszet nem fogadható el, ugyanokkor azonban a 2x2 sávos kialakítás átbocsátó- képessége nem használható ki ós technikai vonatkozásban számos nehézséget támaszt, ezért olyan bővített kétsávos keresztmetszot /7,3om/ lenne célszerű, mely még lehetővé teszi az elakadt gépkocsik mellett az elhaladást. A közúti Űrszelvény magassága 3,5o m, a max. emelkedő 6 %. Az alagút a Margit-híd é3 kisebb mértékben a Lánchidhoz csatlakozó úthálózat részbeni tehermentesítésére alkalmas, megengedhető forgalma looo-lloo E/h/irány lenne. /44.b. ábra/ b./ Az előző változathoz képest a különbség mindössze annyi, hogy az alagút ez Alkotmány utca helyett a Báthorl utcábin ér véget. A két változat kb. azonos értékű, e Báthorl utcai változat forgalmi kapcsolatai némileg kedvezőbbek, de a Nagymező u-i ccoraépont túl bonyolult kialakítását eredményezi. c./ Az átvezetés két. egyenként 8,2o ra átmérőjű 2 forgalmi sávos, egymástól függetlenül vezetett alagútból áll. A pe3ti oldalra érkező alagút a Báthorl utcában ér véget, nig a Pestről induló az Alkotmány utcából indul. A budai oldalon mindkét alá,"út torW koleta - eltolt elrendezéssel - a Csalogány utcában van, ami megkönnyíti a forgalmi kapcsolatok kialakítását. Minthogy átbocsátóképosség tekintetében a pesti oldal jel- zőberendezései maradnak a meghatározók, bár az előző változatokhoz képest n forgalmi sávok száma megduplázódik, a teljesítőképesség nem növekedhet a kétszeresére. A főhálózati /BaJcsy-Ssilinszky úti/ kapcsolatok forgalma 6oo-7oo E/h-nál nem lehet nagyobb, a belsó mellékutcákon keresztül kb. ugyenakkora forgalom lebonyolítása tételezhető fel. így a 2x2 sávos alagútpár a lényegesen nagyobb kiviteli költségek ellenére rosszul használható ki, mert az alagutak folyópálya-szakaszának átbocsátóképessége jóval felülmúlja a jobb ós balparti csomóponti kapcsolatokon lebonyolítható forgalmat. Krisztinavárosi alagút A Krlsztlna-város- Engels téri két forgalmi sávos, egyirányú mélyalogút / 44/a.ábra/ a Jelenlegi vdrhegyclagút mellett Indulna és a Buda felé egylrányúsitott Lánchíd-vj- ri alagút párja lenne. Az Attila útnak és a Krisztina körútnak a Dózsa Cyörgy tér és a Miké utca között már régebben felvetődött egyirányúsltása önmagában is növelné az átbocsátóképességet. A két út között meglévő mintegy 3 méteres ozintkülönbségot kihasználva a Mészáros u. és a Krisztina körút Pest felé haladó forgalma az Attila útat felüljárón keresztezve haladna be az új alagútbe. /Épülettömb bontása szüksé- * ges./ A József Attila utca kétirányú marad, 3+1-es sávelrendezéssel. A pesti oldalon az alagút két önálló rámpában végződnék, melyek egyike u Népköztársaság úti csomóponthoz, a másik pedig keresztezésmentesen a Harmincad utcába vezet, ahonnan a Belváros minden pontja kedvezően elérhető. S változat hátrányai:- A felszínen és a Duna-hidon vezetett egyik, és az új alagútban elgondolt másik irány közúti kapcsolatait szükségképpen nem lehet egyformán megoldani; egy Ilyen "a3zirnotria" viszont forgalomtechnikai és tájékozódási szempontból egyaránt hátrányos. Természetellenes, hogy a Vízivárosból no lehessen a Lánchidra felhajtani, de az is, hogy a Krisztinavárosból ne lehessen közvetlenül a Vízivárosba átmenni. ! m [ • ——— _
