1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

172

6.2 Közé 03 1 lés*,iái 6.2.1. Kötutl Duna-alagut Egy, a belváros terUletán a Duna alatt vezetett közúti alagút gondolata fái évszázada szerepel a főváros uthálózatfejleaztésl elképzelései között. Minthogy elsősorban a Lánchíd és a Margit hid térségében vannak a Delváros területén a legsúlyosabb átkelési nehézségek, a hatályos Közlekedésfejlesztési terv Is e két híd körülbelüli felezőpontJában^ a Parlament tájékán Irá­nyozza elő az alagút létesítését. A korábban rögzltatt elveknek megfelelően, a Duna alagút Jelentősége elsődlegesen a belvárosi ótkelóforgalom minőségjavítását, s a Lánchid oztlkségszerll tehermentesítésében Jelentkezik, nlvel az nlagutkoz csatlakozó úthálózat lényeges átkelóforgalom növekedést felvenni nem tudna. hidán. az alagútból érkező forgalom fogadó csomópontjaként a Moszkva tér átépítése, kapacitás- növelése megoldható, de a térhez kapcsolódó valamennyi utvonal/Mártlrok útja. Szilágyi Erzsébet fasor, Alkotás utca, Attila ut/ olyan kötöttségekkel rendelkezik, amelyek keresztmetszet nö­velést, Jelentősebb kapacitásfejlesztést nem tesznek lehetővé. A pesti oldalon lényegében a Kiskörút vonala Jelent meghatározóan sztlk keresztoetszetet, me­lyen belül az úthálózat teljesen telített, nem bővíthető. Az alagút fogadó csomópontjaként az Alkotmány utca-Bajcsy Zsilinszky ut torkolat lehetőségeit a Marx téri felüljáró léte meg­határozza. A Marx tér, a Népköztársaság utja-Bajcsy Zsilinszky ut csomópont, a Deák tér, az Astória csomópont, valamint a Nagykörút csomópontjai hálózatllag egymástól maximálisan függő, telített csomópontok, melyek köztll bármelyik átépítésével elért forgalomnövekedés, a szomszé­dos csomópontok forgalmi terhelését Is fokozza. Ig^fii belvárosi Duna-szakasz bármely kereszt- metszetében megvalósított fejlesztés elsődleges célja jelentős átkelőkapacitásnövelés lenne, úgy azt csak a csatlakozó úthálózat komplex, gyakorlatilag megvalósíthatatlan átépítésével le­hetne követni. A megvalósítandó cél tehát a belsőváros úthálózati rendszere kapacltásegyen- sulyának megteremtése mellett, elsődlegesen a forgalom minőségének javítása, a forgalocáramlás folyamatosabbá tátele, s ezzel a környezeti ártalmak csökkentése. 6.2.11 Az nlagút műtárgya A :asúti alagút keresztmetszete az alagút rendel tetesd tol függően különböző átmérőjű kör­mei vény. Az egyirányú kétsávos ulugútban 0,2 m átmérővel fér el a 3,5o m magas közúti űrszelvény/óig a kétirányú megoldáshoz 8,9 in átmérő szükséges. A pajzsos zárt építésű technológia az agyagban vasbeton vagy öntöttvas blokkok beépíté­sét teszi szükségessé, mig a Várhegy alatt a margóban a blokkok elhagyhatók, és a szerke­zet lövclt betonnal építhető.. A műtárgyak felszínre kivezotó szakaszai nyitott építési .nólái.l készülhetnek, tulaj vitézin t alatt rosf alaki:.'.1 határolt, a kist.iélységü szakaszon ducolt munkagödörben. A felszínhez közeli pajzshatás talajszilárdítást tesz szükségessé egyes változatokban, ahol épületek alatt kell elhaladni, /pl. a József Attila utcai sza­kaszon/. Tekintettől arra, hogy Ilyen műtárgy Magyarországon még nem épült /a metró csnk 5.5 m át­mérőjű szelvénnyel készül/, a megvalósításhoz még számos technikai és teclmolőglai felada­tot koll megoldani. A legjelentősebb u pajzs kérdése. Jelenleg a metró felszínről épül és ennek folytén működőképes pajzs nincs hazánkban. /A nőtró pajzsa as átmérő olterése miatt amúgy són lenne használható./A kivánt épitési sebesség - 3-5 m naponta - csnk gépi pajzs­osai érhető el, melynek beszerzése 5oo nillió Ft körül lehet. Ez a sebesség szükséges ah­hoz, hogy az alagűtfejtest 1,5-2 év alatt ol lehessen végezni. Kézi működtetésű, úgyneve­zett gyulogpajzs csak mintegy o,5 m-es haladási aobességot tenne lehetővé. Egy ilyen pajzs rendkívül ölesén elkészíthető, de az építési idő 5-6 évre hosszabbodna meg. Az alacút szellőzését egyirányú forgalom oaetén egyszerűen, külön szellőző aknák és csa­tornák nélkül az alagút szelvényében olhclyezett ventillátor láncolattal ki lehet alakí­tani. 2 megoldás nagyon olcsó, de teljesítménye és hatásfoka a szél irányától függ. Két­___________________________ ni_____________________________________________[§■

Next

/
Thumbnails
Contents