1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
161
r * nyegeaen hátrányosabbal:. A hajózás részére sera Jelent előnyt a kétszeres középső támaszközű közúti liid, hiszen a negmaradó középső vasúti hidpillér miatt a hajózási nyílások :icn változna!:, sőt a többi pillér hossza n-rel növekszik. E megoldás míg balesetveszélyes 13, mert a nagy fesztáv felől, észal:ról érkező hajósokat a vasúti híd megmaradt középső pillére váratlanul érheti éa megzavarhatja. A kétszeres középső támaszközzel éptllő közúti hid előnye as lehetne, hogy a vaauti hidak hasonló támaszközökkel történő Jövőbeni újjáépítése esetén a középső hidpllldrt teljeson el lehetne bontani, s Így a hajózás részére ezt a szűk keresztmetszetét meg lehetne szUntonl. Ennek a megoldásnak azonban igen csekély a realitása. A meglévő vaauti hidak 194G-ban éa 1953-ban épültek. Időszakos felújításokkal, a pálya- szerkezet esetleges cseréjével kb. 2o5o-lg várhatóan megtarthatók. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az ezredforduló táján szükséges a 3. egyvágányú vasúti hid megépítése. Alihoz, hogy es kb. 2oo m-oa középnyiláosal épüljön meg, teljesen uj alépítményekre van szükség. Es nind műszakilag, nlnd gazdaságilag kizárja ezt a változatot. 6.1.11.Lárvmánvosl-hld Hamtaabérl utl továbbvezetésnél /36, 37, 3G, 4o.sz. ábrái:/ C.1.121.Forralml éa hálózati értékelés Dőljg_rfMreXéel kielégítés^ A változat adottságként számol az 110-ás autópálya első szakaszának megépítésével, melynek következtében a déli tranzitforgalom ogy része és a legdélibb kerUletrészele fővároson belüli átkelőforgalma kedvező feltételekhez Jut. A forgalmi elemzések azonban azt mutatják, hogy a fővároson belüli utazások Irányulására nem a szomszédos kerUletréozek közötti, hanem a külső kerületekből a belső városrész felé •'ars átlósan irányuló utazások a Jellemzőek. A dóiról érkező dunai átkelő forgalom hidakon történő megoszlása ennek megfelelően legyozőszcril, s döntő hányadában átlós irányban a belső városrész felé mutató. /Lásd 30, ős 33. ábrákat/ A Dél-Buda, Dől-Pest közötti forgalom az összes Dél-budai átkelőforgalomnak mindössze 22-25 %-a. ;> A ldrvmdnyooi híd kedvezően elégíti ki a déli átkelési igényeket, mivel a fenti átlós Irányú forgalmi Igények súlyvonalába calk. AJúdéj)ltés_kapcsán me/jvalósJ* ló_hí3LÓ£üiGJlzt_é oek__ és_for£;almii azerepük_ A megoldás legfontosabb úthálózat fojleostÓ3l javaslata a Hungária krt, telienné tétele as | 10.-117 autópályák bevezető szakaszát képező Dudaőrsi útig történő meghosszabbítása révén. A több évtizeden fejlesztési elmaradást pótlóon kiépülő nagy átbocsátőképeswégü, valamennyi sugár irányú utat összekapcsoló körút az HO-áa autópályagyUrü teljes kiépüléséig alkalmas lesz a tranzitforgalom és a fővárosba irányuló távolsági forgalom nagy részének vezetésére és elosztására. A budai oldalon két K-Nv Irányú n.1 útvonal létesül: a különszintű 4 forgalmi sávos Haiizsa- bégl ut és a szintbeni 4 forgalmi sávos "Egérül". A !:ét utvonal között eltérő alapfunkciójukból eredően kedvező közlekedési Munkámé/.osztás alakulhat ki: A Hungária körút budai részét képező ilanzsnbí'ü ut forralnának döntő része - Közép- éa Dél-Fcst - Ml-7 autópálya közötti forgalom, a távolsági és tranzitforg.ilorj /jelentős Mértékben tehergépjármű forgalom/ - .az úttal érintett területektől füredien.A lcgtcrméssotcsebb, legrövidebb, utirányjelzés szempontjából legracionálisabb nyomvonalat követő, a forgalom jellegével összhangban kiépített, magas szolgáltatási színvonalat nyújtó útpálya a távolaá<-.: forgalmat Igen kedvezően szolgál ,ia. Ezzel egyidejűleg értelemszerűen megszüntet ható a Petófi- hid-Bocskai ut-Sz irmai I.u. utvonal preferált rávezetése a Dudaőrsi útra. így ezen utvonal el3Ősoi'ban a Nagykörút folytatását képező budai körút részeként belső városi funkciókat lát1 f j hat el~ ___________________ Ü,\ I
