1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

151

[r ..." "I1S^

A forgalom fejlődését, átrendeződését előidéző elemeket részletesebben az ezredfordulóig prog- i noaztizált változásaiban, térségenként vizsgálva, északi térségként a III., IV., Cili., XV.

kerületeket, középső térségként az I., II., XII., V., VI., VII., VIII.kerületeket, déli téi>> ségként a IX., XI., XX., XXI., XXII. kerületeket lehet számításba venni. Dunai átkelések szempontjából a Dunától való nagy távolság és az ebből fakadó szórt forgalmi Igények miatt nem célszerű besorolni a X., XIV., XVI., XVII., XVIII., XIX. kerületeket. A térségek vonatkozó főbb adatai és a várható forgalomfejlődés összefüggései, táblázatos formában /lásd még az 5-ös mellékletet/:

lakónépesség/fő lakónépességre Foglalkoztatot- Foglalkoztatot- Vároaazerkezeti

Térség vetített szgk tak száma/fő takra eső forg. adatoktól és szgk,

* növekedés

________ növekedés_________ ellátottságtól

1

985 2ooo absselut íí-ban 1985 2000 abszolút 5(-ban -2?í!8*í0r”

érték- érték- K*100 vfií0::áj3

_______________________________klfl/j&i______________________________ten/dh______________________^ -_________

é

szaki 475.8oo 489.5oo 45.676 +62 218.400 254.4oo +9552 *5 +67

középső 512.4oo 433.000 19.511 +19 44o.8oo 394.9oo -3764 -1 +18

déli 497.6oo 5o2.4oo 45.419 +62 278.4oo 274-loo +7994 +3 +65

Dunai átkelések forgalomnövekedése fí-ban

Térség városszerte- f'orgalomkorl4- ipari forga- agglomeráoiós /'kor- összesen

i zettől és szgk. tozásoktól, adott- lom növekedé- dón/ forgalou .áveallátottségtol Ságoktól függően sétől függően kedésétől függően

___________Osgősü_________________________________________________________________________

é

szaki +67 -0 +9 +6 8* ;

középső +18 - 4 - 0 +1 15 %

déli +65 - 0 +11 +8 84 It- A lakónépesség nagysága az ezredfordulóig a belső kerületekben radikálisa.", csökken, miközben a szélső városrészekben növekszik. A személygépkocsi ellátottság faliadon emelkedésének mértéke a szélső térségekben /növekedés 89 db/looo lakos/ kis mértékben meghaladja a belaő területeket /növekedés 81 dbAooo lakos/. Fentiekből fakadó fejlődési különbözőségek fő okai a szektoronként eltérő átkelólgény növekedésnek, melyre még az alább felsorolt tényezők hatnak.

v - A foglalkoztatottak száma a középső térségben szintén Jelentősen csökken, éa e csökkenés meghaladja a fajlagos személygépkocsi ellátottság növekedéséből adódó hatást. Az északi térségben a mutató értéke jelentősen nő, a déliben lényegében szinten marad. A foglalkoztatottak számának változásából számított forgalomnövelő hatásnál fővárosi átlagos szgk.ellátottság értékének harmad részével, illetve a középső szektorban a parkolási nehézségek ée jó tömegközlekedési hálózat miatt 5-öá részével lehet számolni.

} - A középső térség átkelési Igényének növekedését korlátozzák a belváros fokozódó forrom korlátozási Intézkedései Is. a gyalogoszónák elterjedése, a közúti közlekedés kiszorulása bizonyos

területekről, a teherforgalom szükségszerű kiszorulása a teljes belaő városrészből, az erősödő parkolási korlátozások, a tömegközlekedés /metró/ fejlődése.- A5 ipturi, tttgttléa ligfttáfcfo /Ipartelepek, raktárhálózat közötti forgalom/

lényegében csak a szélső szektorok hidjai részesednek, mivel a nehézjárművek a belváros úthálózatán nem haladhatnak át, hanem a szélső hidakra és körgyűrűkre szorulnak.- A fokozódó mértékű városhatár! kordon forgalom /agglomerációs, távolsági és tranzit/ hatása szintén elsősorban a szélső hidakat érinti, a belső területekre Jóval kisebb befolyással bír.- További korrekciós tényezőt Jelenthetnek az átkelési igények területenkénti fejlődésében az úthálózat adottságai, mely szerint a beleő, telített városrészek útvonalrendszere lényegében kialakult és nem bővíthető, míg a külső, fejlődő városrészekben nagykapacltásu uj úthálózati elemek építhetők, amelyek jelentős forgalomvonzó hatással bírnak.

■

>