1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

152

A 3o/b ábra a Lágymányosi híd megépítése esetén mutatja be az 1991-es évre feltételezett átkelési Igények honnan-hová forgalomárainláaát. A főváros északi téraégének átkelési helyzete az évtized kezdetén még elfogadható színvonalú lesz, de a forgalom Igényei az elvi átbocsátó- képességet már az Árpád hídon le meghaladják. Az ezredfordulóig az 1985 évi terhelés mintegy megkétszereződik, a forgaloa növekedését ekkor már csak ujabb híd építésével lehet követni.

Hasonló tendenciák várhatók a déli térmégbsn la, ahol azonban a Jelenlegi, rendkívül kedvezőtlen átkelési helyzet beavatkozás híján 1991-re már feloldhatatlan feszültségeket teremt.

A Jelen ée a várható forgalmi Igények Itt Indokolják leginkább az átbocsátóképesség növelését, melynek hatása - figyelemmel az MO-áa híd fokozódó igénybevételére la - várhatóan a 90-eo évek végéig tartja majd tűrhető szinten az átkelési körülményeket. Az ezredforduló becsűit forgalomnagyaágainakfelvétele már további fejlesztés megvalósításának mérlegelését teszi szükségessé.

A középső városrész saját Igénye mellett, 1991-ben még mindig jelentős lesz az "Idegen" forgaloa részesedése, habár ennek arányé a déli területek átkeléahelyzetének javításával lényegesen csökken. Ha as ezredfordulóig történő időszakban külső hldfejleaztéaekkal síkéiül leválasztani ezen "idegen" forgalom döntő hányadát a belvárosi hidakról, úgy azok átbocsátóképessége* saját forgaloa Igényelt kielégíti, különösen ha számolunk a DBR forgalomba- helyezésével, éa ezzel együtt a Szabadság hldl villamoszóna felszabadulásával.

Esetleges kapacitásbővítés Itt elsődlegesen minőségjavítást,környezeti ártalom csökkentést szolgál. /A "saját"- kontra "Idegen" forgaloa minősítésnél átmeneti helyzetet Jelent a külső városrészekből belvárosba Irányuló forgaloa, melynek útirányát alternatív lehetőségek között választva, a feltételek javításával lehet az optimálishoz közelíteni - pld. Gazdagrétről a VII.kerületbe nem az Erzsébet hídon át, hanem a tehermenteeüló Petőfi hídon - /.

5.4. A Duna-hldakhoz csatlakozó úthálózat

A főváros Duna-hidjóinak térbeli elrendezése, és a kapcsolódó úthálózat fogyatékosságai a kapacitáshiánnyal küzdő átkelő forgalmat meg inkább nehezítik.

A főváros úthálózati rendszeréhez hasonló sugaras-gyűrűs szerkezetű nagyvárosok fejlődésére jellemző, hogy a város terjeszkedésével, a forralom növekedésével egyidejűleg, a városmagtól távolodva ujabb ée ujabb körutak épülnek, uelyel: a sugárirányú utakat összekötve tehermentesítik a belsó városrészek úthálózatát, összekötik a külső ipari és lakótelepeket, valamint viszonylag zavarmentes haladást tesznek lehetővé a városon áthaladó tranzitfcrgalom számára.

Ez a folyamat Budapest fejlődésének csal: bizonyos szakaszáig, a mainál mind terület, mind lélekszám vonatkozásában lényegesen kisebb város kialakulásáig tartott, a sugár és körutsza- kassok folytatásaként épült hidal: egy Jóval kÍ3ebb város szerkezetének é3 forgalmi lgényelnek fcloltek meg. A későbbi, nagyarányú városfejlosztési akciókat ujabb körutak és Duna-hidak létesítése már nem követte. Ilyen vároaszerkuzeti és úthálózati adottságok mellett a beköszöntő "motorizációé robbanás" a belső úthálózaton és a Duna-hidakon nagymértékű forgalmi koncentrációt hozott létre.

Dudapestcn a fentiek szerint értelmezhető "lerkllleó11 gyűrű ma a Nagykörút vonala. A Nagykörút a legszorosabb értelemben vett belváros határán halad, Így legfeljebb a legbelső úthálózatot tehermentesíthetné; súlyos túlterheltsége azonban o feladat ellátásában is akadályozza.

Miközben a 70-es évek kezdetétől, a forgalom növokodésévol többé-kevéobé arányosan, folyamatos programként korszerűsítették a sugárirányú bevezető utakat, a körlrányu úthálózati elemek, és a kapcsolódó dunai átkelési lehetőségek fejlesztése ezt továbbra sem követte. így lényegében a motorizáció megjelenése óta nem épült ujabb, a Harvköruton kívül eső körút, s a motorizáció rohamos fejlődése /a 60-as éveli/ óta nem épült a körút legfontosabb elemét Jelentő ujabb Duna-hid sem.

w /,sl ■ -