1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
150
\ A fővároson belüli közlekedési adottságokat elsősorban az úthálózat elemeinek átbocsátóképessége és szolgáltatási színvonala jellemzi, ezek nagymértékben befolyásolhatják a tényleges átkelőforgalon alakulását as elkövetkező években. A belső városrész úthálózatán, a csomópontokban, de különösen a Duna-hidak térségében a napi csúcsidőszak több óráján át állandósult a forgalmi torlódás. Minthogy a Duna-hidak Jelentős részének forgalmát ekkor nem az Igén: haj.éra a lehetőségek határozzák meg, a valós Igényel: nem számszerűsíthetők, Így az 19C4-19C5 évi forgalmi adatok a forgalom előrebecsléshez csak fenntartásokkal használhatók. ' A csúcsidőszakban átkelő forgalmon kívül von egy, ténylegesen meg sem Jelenő forgalmi Igény, amely az átkelési nehézségek tudatában nem realizálódik /helyotte lemond az utazásról, tömegközlekedési eszközt választ, vagy helyettesítő utazással Budán, illetve Pesten marad/, de az átbocsátóképesség bővítése esetén, azonnal megjelenik valós forgalomként. /Az Árpád-hld 1934 évi átadása után, a hid forgalma rövid idő alatt 15oo E/h-ról 34oo E/h-ra nőtt, miközben a többi - helyettesítő - Duna hidon a forgalom csökkenése alig érte el a 4oo-5oo E/h értéket./ [ Mindezen meggondolások alapján a dunai átkolások 199o-91 évre várható caucsforgalml lgányo 2o-2o.9oo E/h, as 1995 ávl forgaloa 22.6oo-25.8eo E/h körűi alakul. 1995-tól a prognaertl- záclók azorlnt dinamikusabb ootorlsáelóa fojlődáasol lőhet számolni, Így 2000-ro as átkolások eoueaóraforgalma olári az irányonkénti 256oo-272oo E/ó nagyságot. /A forgalmi igányok számadatainak klaobb ártáko az MO autópálya hid nélküli forgalmat Jelenti, a nagyabb érték számításba veszi az MO-ás vonzáskörzetet is. E szétválasztásra azárt van szükség, mart sz MO-ás autópálya Duna hidjai, elhelyezkedésűk folytán a fővárosi átkelőkapacitások számbavételénél csak korlátozottan vehetők figyelembe/. A 3/B számú ábra, a Duna hidak 1991 ávl várható forgalmát állítja azoabo a jelenlegi átkelési lehetőségekkel, nem véve figyelőmbe ások - felújításokból származó - időszakos kapaoitásoaökksnását. As alábbi táblázat a forgaloa 2ooo-lg várható fsjlódását mutatja bs, terülő ti megoszlásban. ___T á r s á g___________________1935 199o 1995 2ooo------------------------------------------------------forgaloanagrság E/ó Irányonként á szakii 3800 4600 55oo 69oo | középső 94oo 99oo lo3oo I0800 dáll 43oo 55oo 6800 79oo összes: 175oo 20000 226oo 25600 ————————— II I I -I I— IIP. I I . ■ I II I ■■■■■■ I ■■ I! I I. I. ■ , I———— A forgalom torttlotl megoszlásában. seálsó híd vagy hidak építése ás a csatlakozó úthálózat ► fejlesztése várhatóan agy belülről kifelé történő forgalmi átrendeződést eredményez, mely átrendeződés - mint a világ nagyvárosaiban mindenütt - a hálózatfejlesztések egyik alapvető célja la. As előzőekben részletezetten,a belváros jelenlegi forgalmi terhelésének Jelentős hányada nem belvároson belüli, vagy belvárosba Irányuló forgaloa, csupán az úthálózat hiányosságai és Duna hidak elhelyezkedése miatt halad át belső útvonalakon. A város szerkezetének változásávsl a nem belvároel irányultságú forgalom részaránya tovább nő, mivel a lakó és Ipartelepi fejlesztések a külső kerületekbe koncentrálódnak, miközben a belváros lakos- száma a jövőben csökken. A belaóvárosi forgalom mérsékeltebb növekedésének Irányába hatnak a történelmi városrész kialakult, a lényegében bővlthetetlen, vagy aránytalanul nagy költségekkel bővíthető úthálózati korlátal Is, valamint a célforgalom megoldhatatlan parkolási helyzete. Mindezek következtében a forgalmi igények súlypontja kissé kifelé tolódik. I |flfj ÁS° : Jgg .. I
