1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
149
' A_lu.nal átkelések forgalmának napközi változását a 2/b sz. ábra szemlélteti. A napközi for- g onlefolyasra általánosan jellemző a csucsterhelésU órák növekedése, a forgalom nagyságának irányonkénti fokozódó kiegyenlítődése. Az eltűrhető szolgáltatási szintnél lényegesen /esetenként 3o Ji-kal/ nagyobb forgalmi terhelés a hétköznapok 4-4,5 óráját Jellem»l de napi 7-8 órán át határozza meg a hidak terhelését ős minősíti forgalmi helyzetüket á= un. átlagos forgalmi óra, amikor a forgalom nagysága még Mndig az eltűrhető szolgáltatási szintet jelentő megengedhető forgalom /16.2oo E/h/ körül mozog, Illetve azt kis mértékben meghaladja. A Petőfl-hidon napi lo-12 órán mértek e forgalomnagyságnál lényegesen nagyobb caueaterhclést. 5.3. A Dunán átkelő, várható forgalom A fővárosi Duna-hidak 199o, 1995 és 2ooo évre becsűit forgalmát a várható motorizációé fejlődés, a vároefoJlesztési akciók, az országos úthálózat és forgalom, valamint a fővároson bolü- 11 közlekedési adottságok változásainak figyelembevételével határoztuk meg. Alapadatként az 1983-65 ávl budapesti forgalomfelvételből rendelkeséare álló áramlási mátrixot használtuk fel. /A rendelkezésre álló forgalmi mátrixokat, forgalmi rétegenként, - kerületből kerületbe, kordonból kerületbe, átmenő - és járműfajtánként terheltük rá a dunai kordonokra, és a mért, illetvo azámitott egésznapi járműfajták szerinti forgaloméul kalibráltuk. Szak után a forgalom előrebecslése járműfajták éa rétegek szerint, eltérő mértékben történt/ , A motorizáció előrebecslése, q növekedéal tényezők mer.határoiása során as orsság várható gazdasági teljesítményeinek alakulásához alkalmazkodva 1985 ás 199o között kisebb mórtákü, 199o és 2ooo között dinamikusabb növekedésű szakasz feltételezhető / 5/b számú ábra /. A budapesti személygépkocsi-állomány az 1965 évi 164 ozgk/looo lakos értékről, 199o-ben várhatóan 19o-2o7 -.srgk/looo lakos értékűre növekszik. A személygépkocsi-ellátottság kerületek közötti különbségei /1985-ben 12o-2oo szgk/looo lakos/ mérséklődnek ugyan, do továbbra is fennmaradnak. A dunai átkelések csoportosítása szerint vizsgálva a személygépkocsi-ellátottságot, legjobban a belső városrész, legkevésbé a déli városrészhez tartozó kerűlotek /XX., XXI., XXII.kér./ vannak ollátva. ;> Budapest városszerkezetében, az elkövetkező 15 évben, a már megkezdett fejlesztéseken túlmenően, alapvető változások nem várhatók. A legfontosabb városrész-központok többsége /Móricz Zsigmond körtér, Zalka Máté tér, Örs vezér tőr, UJx>est/ már kialakult, a raktárhálózat területi elrendezése is adott /Dél-Buda, Soroksár, Pestlőrinc, Rákospalota/. A lakónépesség 2ooo-lg mintegy 5 í»-kol csökken, a foglalkoztatottak száma változatlan marad, de területileg átrendeződik, az északi városrészben számuk nő. ► /» A lakások száma 2ooo-ig az 1985 évi 8o6.ooo-ről várhatóan 92o.5oo-ra nő, a növekedés elsősorban a külső kerülőtökben /III., IV., XVII., XVIII., XX., XXI.,/ következik be, a belaő kerületek /V., 'fi., VII., VIII.,/ lakósszáma csökken. Jelentős lakősszaporulat várható Dél-Pesten, valamint Újpesten. / 5/a.sz. ábra/ Az országos úthálózat Budapest közlekedését befolyásoló elemei közül az Ml-es és K5-ös autópályák további szakaszainak forgalorabahelyezéso mellett, elsősorban az MO-ás autópálya első szakaszának klépltósl ütemeivel kell azámolnl. 199o-lg elkészül az autópálya-gyűrű 6-os ut és I*.5-ös autópálya közötti, majd 1995-ig az Hl-eo autópálya és 6-os ut közötti ozakasai, mely tehermentesíti ezáltal a fővárosi úthálózatot a tranzitforgalom egy része alól. Ennek ellenére a városhatáron belépő forgalom növokedési üteme az agglomeráció Intenzív fejlődése, valamint a távolsági forgalom erősödése következtében várhatóan meghaladja a fővároson belüli forgalom- növekedés Ütemét. yfY A _________ - - ------ -------- 31 -
