1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
148
1985 évben az Árpád híd kivételével a Duna -hidak forgalmát a napi csúcsidőszak több órájában ncn az Idények, hanem lehetőségek határozták me,-;. Az átbocsátóképesség hiánya már na la aggasztó nértékíi, de különösen as, ha számolunk egy ujabb Duna-hid átadásáig szükséges, legalább 4-5 év forgalomfejlődésével, valamint ha figyelembe vesszük, hogy a hidal: átbocsátóképességének területi megoszlása nem egyenletes. A hidak átbocsátóképessége helyhez és úthálózathoz kötött adottság, amely csak korlátozottan helyettesithető. Az Árpád hid kiszőlesitésével megteremtett többlet-átbocsátóképesség északon kedvező feltételeket teremt, de a főváros középső és déli részén fokozódik az átbocsátóképesség hiánya, s 199o-re eléri az irányonkénti 35oo-4ooo E/h értéket. . A hidak forgalmi terhelésének Összetevőit és az egymás közötti átterhelhetőség mértékét szemlélteti a 3o/a ábA^mely az 1905. október hónapban végzett rendszámos honnon-hová forgalomfelvétel Duna-hidakra vonatkoztatott eredményét összegezi. I A kiterjedt forgalomfelvétel, valamint számos további forgalmi vizsgálat alapján a dunai átkelőhelyek és a csatlakozó úthálózat forgalmi viszonyaira az alábbi megállapítások tehetők:- As átkclőforgalomban Jelentősek a kényszerkerülők, a hidak feladatai keveredne): egymás között. A gépjármüvek elsősorban a középső városrészben kedvezőbb lehetőségeket keresve, Jelentős uthosaznövekedést vállalnak.- A fővárosba irányuló leglelentósobb forgalmi áramlat Dél-Buda térségéből érkezik /Ml-M7-es, 7o-es, ű—os ut,Budafok, Gazdagrét, Érd, Budaörs, Őrmező stb../ /£ forgaloa városon belüli irányulására Jellemző a legvecó aserlntl szétszóródás. Dél-Buda forgalma ssinto valamennyi Duna-hldat jelentősen terheli, legnagyobb mértékben természetesen a Petófi-hldat /4o-45 '.'■>/ de a hid átbocsátóképességének kirívó elégtelensége miatt a belső hidak Is kénytelenek e forgalomból részt vállalni, kedvezőtlen többletterheléssel akadályozva ezáltal saját feladataik megfelelő ellátását. • Pántiekből adódóan, a középső hidak terhelésének oaak egy résae a saját beleóvárosi forgalom, a terhelés további hányadát a kényszerűségből megjelenő nem belvárosi területek között bonyolódó forgalom teasl ki. Amennyiben ezen Idegen forgalom ujabb, kUlsó hldfejlesztésekkel a beleóvárosi hidakról leválasztható lenne, úgy azok a saját forgalmuk számára elegendó kapacitással rendelkeznek.- A szélső hidakon /Árpád-hld és Petőfi-hid/ jelentős a középső városrészből érkező forgalom. A Petófl-hld ezen túlmenően egyik rendkívül lényeges feladata a Dél-Buda - Dél-pesti forgaloa lebonyolítása, amely a híd összforgalmának mintegy 1/3-ad része.- A balparti sugárirányú utakon a Hungária köi-ut vonalában belépő forgalomból a Duna-hidakon , áthaladó gépjárművek részesedése elsősorban az Árpád- és Petőfl-hidon jelentős. A belső hidak terhelésének 7o-75 J*-a a Hungária körúton belUli hálózaton keletkezik, de az Erzsébet- hid forgalmának is mintegy 3o J(-a érkezik a külső úthálózatról, 3 halad át más lehetőség híján a Belvároson.- A hidak for/ralm! összetételét vízóráivá, a napi utazások meghatározó nagysága munkavégzéssel kapcsolatos, a személygépkocsi-forgalom 9o fí-a munkahelyi utazás. A Jelenleg hiányosan, egyenetlen keresztmetszettel kiépített Hungária körút a fővároson áthaladó és fővárosi Ipartelepek közötti teherforgalom jelentős részét vezeti, ezért a két szélső Duna-hid forgalmának összetételére a nehézjárművek nagy aránya /mintegy 27-29 ;(/ Jellemző, szemben a belső hidak 3-8 5*-os értekével. Kedvezőtlen, hogy délen a Hungária körút nem kapcsolódik Duna-hlddal Buda, illetve a Dunántúl úthálózatához, emiatt a nehéz- Járraüforgalom a Petőfl-hidon keveredik a Nagykörút belvárosi jellegű szeraélygépkocslforgal- nával. ! ||; _____________ /M
