1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
131
A forgalmi Igényelt és a kapacitás viszonyok 1995-re az alábbiak szerint várhatók: Térség Átkelési igény Kihasználható Kapacitásfelesleg E/ő kapacitás E/ó: E/ő Ka p a 1táshlány Északi 55oo 4ooo -15oo Középső lo3oo 117oo /lo4oo' *l4oo /+loo/ Dél 68oo 42oo -26oo Budapest 226oo 199oo/144oo/ -27oo /-4ooo/------------------------------------------------------------------------------1 . . , . I A zárójeles adatok a hídfelújítások kapacitáscsökkentő hatásának flgyelembevátelével becaUlt értékek / 1 hidi forgalmi sáv lezárását feltételezik. A táblázat adatai az egyes térségek forgalmi igényeit a kerUletből-kertlletbe áramló forgalmak összegzése alapján tartalmazzák. E forgalmak természetesen nemcsak az egyes térségeken /északi, középei, déli/ belUl, hanem azok között is bonyolódnak. E térségek közötti forgalom meghatározó Iránya a szélső /különösen déli/ szektorokból középsőbe történő áramlás, melynek vezetéséből a középső térség hídJaként számításba vett Petőfi hid, kialakult funkciói, hálózati kapcsolatai és elhelyezkedése folytán sokkal nagyobb réazt tud vállalni, mint északon az Árpád hídtól nagy távolságban fekvő ás nem tehermentesített Margit hid. Aásd 50/b ábra/ így a középaő szektorban 1995-ben elvileg rendelkezésre állá szabad átkelőkapaoltást majdnem teljesen a dél-közép irányú forgalom tölti ki /mint ahogy . Jelenleg is a délről érkező forgalom adja a középső hidak terhelésének jelentős részét, lásd 3o/a ábra/ a Petőfi hid igénybevételével, melynek eredményeként a déli térség forgalmi körülményei kedvezőbben alakulnak mint északon, ahol a Margit hid nem képea Ilyen szerepet vállalni. Mindezek következtében a Lágymányosi hid utáni ujabb Duna hidat északon sztlkaégea megépíteni, melynek hatására az Árpád híd tehernentesUlhet a térség saját forgalma egy része alól, Így a Hungária gyUrű részeként teljes értékben funkcionálhat, és elláthat észak-közép > Irányú feladatokat is. f Y Harmadikként, azaz - amannyibtn a Lánchid állapota megengedi - az északi hid után célszerű megépíteni a belvárosi Dona-alagutat a forgalom minőségi javítása érdekában. Megvalósítását azonban mindenképpen a lágymányosi hid átadását követó időszakra kall előirányozni. Ennek oka egyrészt az, hogy a fennálló és egyre növekvő kapacitáshiány pótlásáré nem alkalmas, másrészt minőségjavitó hatása csak akkor érvényesülhet, ha az átkelési Igények ^ kielégítése már megtörtént. Kielégítetlen átkelési igények léte.-ése esetén az alagút mlnóeégJavltó hatása s gyakorlatban nem valósulhat meg, hiszen e.en igények - kihasználva az uj átkelőhely nyújtotta lehetőségeket - azonnal megjelennek az átkelő forgalomban. Ezért az alagút nem az építését megelőző forgalom viszonyainak javítását, hanem uj forgalmak bekapcsolódását, és Így az átkelőforgalom növekedését eredményezi. Forgalomteremtő és vonzó hatása folytán a Belváros forgalmi koncentrációja tovább növekedne. Ennek a folyamatnak a megakadályozása forgalom- korlátozó intézkedések bevezetésével nem lehetséges. i H I 1 l -----------------------------------------------------------------------------------1
