1986. november 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

108

\

»

7./ Közúti átkelőhely-fejlesztések sorrendisége

Az uj átkelőhelyek megvalósitási sorrendjének meghatározásánál a legnagyobb jelentőségű és legnehezebb feladat az elsőként meqvalósitásra javasolt átkelőhely helyes kiválasztása, mert - a jelen szerteágazó > problémáira való tekintettel - ennek kell a legösszetettebb követelményrendszert kielégítenie; nevezetesen, az uj átkelőhely:- kedvező módon elégítse ki az átkelési igényeket, pótolja az átkelési kapacitáshiányt;

f - a város minél nagyobb részén javitsa a közlekedési viszonyokat, vagyis

töltsön be minőségjavitó szerepet is;- legyen jól illeszthető a város jelenlegi úthálózati szerkezetéhez;- illeszkedjen a távlati város- és közlekedésfejlesztési elképzelésekhez;- legyen alkalmas a hidfelujitások idején helyettesitő feladatok ellátására;- a legrövidebb idő alatt, a legkisebb költségráfordítással, ütemezetten legyen megvalósítható.

A követelményrendszernek egyedül a Lágymányosi hid felel meg, ezért ennek elsőként történő megvalósítása indokolt.

Mivel a 90-es évek közepétől fokozatosan újratermelődnek az északi térség kapacitásgondjai, még ebben az évezredben szükséges az északi hid megépítése.

Harmadikként, azaz - amennyiben a Lánchid állapota lehetővé teszi - az északi hid után célszerű megépíteni a belvárosi Duna-alaqutat a forgalom minőségi javítása érdekében. Megvalósítását azonban mindenképpen a Lágymányosi hid átadását követő időszakra kell előirányozni. Ennek oka egyrészt az, hogy a fennálló és egyre növekvő kapacitáshiány pótlására nem alkalmas, másrészt minőségjavitó hatása csuk akkor érvényesülhet, ha az átkelési igények kielégítése már megtörtént.

Kielégítetlen átkelési igények létezése esetén az alagút minőségjavitó hatása a gyakorlatban nem valósulhat meg, hiszen ezen igények - kihasználva az uj átkelőhely nyújtotta lehetőségeket - azonnal megjelen- ^ nek az átkelő forgalomban. Ezért az alagút nem az épitését megelőző

forgalom viszonyainak javítását, hanem uj forgalmak bekapcsolódását, és igy az átkelő forgalom növekedését eredményezi. Forgalomteremtő és vonzó hatása folytán a Belváros forgalmi koncentrációja tovább növekedne. Ennek a folyamatnak a megakadályozása forgalomkorlátozó intézkedések bevezetésével nem lehetséges.

A negyedik uj fővárosi közúti átkelési lehetőséget a Csepel-albertfalvai hid megépítése jelenti majd, amely egy feladataiban és elhelyezkedésében uj, un. lakótelepi körgyűrű részeként épül meg, s ujabb szükséges kapcsolatot teremt a déli térség számára.

m m s

m

I j

__________- - - ■

I- 16 -