1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
47
^ Az igazgatási ágazatban az 1982. évi MT rendelet hatályon kívül helyezte az 1976-ban megjelent, létszámkorlátozásra vonatkozó rendeletet, így a létszámadatok már csak nyilvántartás jelleggel szerepelnek. A főváros 1981. évi induló létszáma 4542 fő volt, amely a tervidőszak alatt különböző többletfeladatokkal összefüggően 1985. december 31-én 4563 főre módosult. 1983. évben feladatátrendezésre került sor a főváros és a kerületi tanácsok között. Ezzel összefüggően történt meg a fővárosi szakigazgatási szervek összevonása is. E korszerűsítési munka keretében a fővárosi szakigazgatási szervektől 126 fő létszám és az ehhez tartozó béralap került leadásra a kerületi tanácsokhoz, a megnövekedett helyi feladatok megfelelő ellátása érdekében. A tanácsapparátus további megerősítése érdekében 1984-ben a kerületi tanácsoktól 156 álláshely átkerült a GAMESZ-okhoz. A tanácsoknál maradt igazgatási bér új álláshelyek szervezésére, illetve bérfejlesztésre adott lehetőséget. A tervidőszak utolsó évében - MT határozat alapján - a kerületi tanácsok létszámának több ü- temben történő emelése kezdődött meg. A 350 fős létszámemelésből a kerületek 1985-ben 114 fő álláshelyet töltöttek be, amely az összlétszámnövckedés 32,6%-a. 10. Kereskedelem A VI. ötéves tervünk a kereskedelmi fejlesztések megvalósításához 1706 millió Ft előirányzatot tartalmazott. A beruházás korlátozó intézkedések, egyéb változások következtében az összes fejlesztési célú kiadás 1526 millió Ft volt. A lakótelepi kapcsolódó létesítmények megvalósítására 1200 millió Ft-ot terveztünk, a felhasz- i nálás 956,2 millió Ft. A lakótelepen kívüli ágazati beruházásokra, illetve a központi célkitűzéseknek megfelelő beruházások támogatására (csarnok-, piacfejlesztések, lakótelepi áruházépíté- i sek, ellátatlan területi üzletek megvalósítása stb.) 506 millió Ft-ot irányoztunk elő, a tényleges kifizetés 387,2 millió Ft. A központi források csökkenését a tervezettnél nagyobb mértékű vállalati pénzeszköz bevonással, továbbá nem beruházási célú támogatással törekedtünk ellensúlyozni, összesen 182,6 millió I Ft-tal támogattuk a fontosabb hálózati fejlesztéseket, üzlet-rekonstrukciókat. A hálózatfejlesztési terv 110-120 ezer mJ új kiskereskedelmi üzlet megépítésével számolt. Ezzel szemben az új beruházások öt év alatt 157 ezer mJ hálózatbővülést eredményeztek. A lakótelepeken 54 ezer m1 kereskedelmi létesítmény felépítésével számoltunk. A tényleges üzletnyitás - a Gazdagréti és a Csepel V. ABC áruházak, valamint a Csepel IV. üzletközpont mű- f szaki átadásának késedelme miatt — 51 ezer ni1. Az új lakónegyedek napicikk ellátása alapvetően biztosított, az üzletek megnyitása lényegében időben követte a beköltözéseket. Az állami, szövetkezeti és tanácsi támogatással tervezett nagy alapterületű létesítmények közül belépett az Aranypók, a Skála Metró, a Kispesti Centrum és az Erzsébeti Szövetkezeti Áruház. Kereskedelmileg rosszul ellátott — főként a külső, családiházas - területeken a tervezettet meghaladóan 12 ezer m* üzlet került megnyitásra. i 43 III' ^ ||1
