1986. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

48

Az egyéb *11131811 beruházások, fejlesztések a számítottnál lényegesen kedvezőbben alakultak.

Elsősorban a magánerős lakásépítések, korszerűsítések anyagellátását segítik a szolgáltatásfejlesztési alap támogatással létesített Skála Prizma (4,1 ezer m3) és a Ceglédi úti FESZEK (4,5 ezer m1) áruházak. A nagyarányú szállodaépítési program egyben közel 30 ezer m3 vendéglátó hálózatbövülést is eredményezett. Sokirányú szervező munkával sikerült elérni, hogy mintegy 20 ezer n>3 rendeltetésellenesen használt — főként belső területi — üzlethelyiség visszakerült a kereskedelmi hálózatba (G+T áruház, Szent István téri VASÉRT Áruház, Röltex.—FÉR Párisi divatsarok, OC áruház stb.).

A magánkereskedői hálózatban a jogszabályi könnyítések eredményeként látványos fejlődés következett be. Uj jelenség, hogy a kereskedők a város külső területein, új lakónegyedekben is vállalkoznak üzletnyitásra, érdeklődésük elsősorban az iparcikk boltok, az utóbbi időben a vendéglátás iránt nyilvánul meg.

A csarnok-piac hálózat fejlesztésén belül megvalósult a Kórház utcai piac rekonstrukciója. Pénzügyi támogatást kapott a kerületi hatáskörbe tartozó Rosenberg hp. utcai csarnok és a Kispesti piac felújítása. Megkezdődött a Tolbuhin körúti vásárcsarnok rekonstrukciójának előkészítése.

A gyermekélelmezés kapacitásbővülése 59,8 ezer adag/nap, a terv szerint valósult meg. A fejlesztések közül legjelentősebb a XI. kér. Kondorosi úti 10 ezer adagos és a XIII. kér. Reitter Ferenc utcai 3 ezer adagos báziskonyhák üzembehelyezése.

Összességében a tervcélkitűzések megvalósítására tett erőfeszítéseink eredményesek voltak. Jelentős előrelépés történt a külső és belső városrészek ellátottsági színvonalában fennálló indokolatlan aránytalanságok mérséklésében. A többszektorúság elvének gyakorlati alkalmazásával, a kiskereskedelmi vállalatokon kívül a nagykereskedelmi és iparvállalatok, szövetkezetek, TSZ-ek és a magánkereskedők pénzeszközeinek bevonásával gyarapodott a főváros kereskedelmi hálózata. Az új üzletnyitások, az intenzív hálózatfejlesztési módszerek, valamint a különböző szervezési intézkedések (szerződéses, jövedelemérdekeltségű üzemeltetés, bérleti rendszer, nyitvatartási idő) együttesen eredményezték a vásárlási körülmények figyelemre méltó javulását.

Az 1985. évi fejlesztési előirányzat 220,6 millió Ft volt, amely év közben 243,6 millió Ft-ra módosult. A tényleges felhasználás 241 millió Ft volt.

Lakáskapcsolódó beruházásként 19 üzlet megnyitására került sor a tervezett 9,5 ezer nr-rel szemben 6,6 ezer m3 alapterülettel. Nagy alapterületű létesítményként belépett a Kispesti Centrum és az Erzsébeti Szövetkezeti Áruház. Ellátatlan területeken 6 új ABC áruház létesítése és 2 üzlet bővítése történt meg. A vállalati fejlesztések összesen 16,6 ezer m3t tettek ki jelentősebb létesítményként a Nádudvari MGTSZ húsáruház és ételbár üzlete, az Észak-budai Vendéglátó Vasmacska étterme és a Skála-Coop Kaltenberg sörözője említhető meg. A főváros kiskereskedelmi hálózata 1985. évben - az üzletnyitások és megszűnések egyenlegeként - 39 ezer m3-rel növekedett, a vásárlási körülmények tovább javultak.

11. Idegenforgalom

Budapest nemcsak világvárosi színvonala, hanem földrajzi fekvése, különleges természeti adottságai és környezete révén is Magyarország kiemelkedő nemzetközi vonzású idegenforgalmi központja.

44

I

__________________________________________________________________________________________________________

I f ----------------------------------------------------------------------------------------