1986. március 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
16
ni. A VII. ÖTÉVES TANÁCSI TERVEZŐ MUNKA KÖVETELMÉNYEI, PRIORITÁSAI 1. Az új tanácsi szabályozási rendszerből adódó gazdálkodási követelmények A tanácsi gazdaság jellegéből következik, hogy mindig a népgazdaság egészének függvényében fejlődhet. Szükségszerű tehát, hogy a tanácsi gazdaságirányítás elemei - tervezés, szabályozás, szervezeti rendszer - összhangban legyenek a gazdaságirányítás általános rendszerével. Ebben az összefüggésben alapvető követelmény, hogy a tanács gazdaságirányítása lépést tartson a népgazdaság irányítási rendszerének fejlődésével. Ennek megfelelően a gazdaságirányítás korszerűsítésével összhangban 1986. január 1-től új tervezési és pénzügyi szabályozás érvényesül a tanácsi gazdaságban is. A tervező munkát a tanácsi gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésére vonatkozó határozatoknak megfelelően végeztük. Az új szabályozási ren^zer követelményként határozta meg a helyi tanácsok hatáskörének bővítését, gazdasági önállóságuk erősítését, a lakosság infrastrukturális ellátásában kialakult indokolatlan területi különbségek mérséklését, amelyet a tervező munkában a fővárosi sajátosságok figyelembevételével érvényesítettünk. A Fővárosi Tanács által elfogadott VII. ötéves koncepció egyértelműen elhatárolta a kerületi tanácsok és a Fővárosi Tanács feladatait, jelentősen növelte a kerületi tanácsok feladat- és hatáskörét. 1986-tól kezdődően kerületi hatáskörbe került többek között: az 500 lakás alatti magánerős lakótelepek építése, az egyedi társas- és családiházas telkek kialakítása, az emeletráépítés, tetőtér beépítése, vízhálózat elosztó vezetékek, szennyvíz-,csapadékvíz elvezetés mellékhálózatainak fejlesztése, az ellátatlan területek élelmiszer- és napicikk kereskedelmi hálózatának kialakítása, az összes fővárosi park fenntartása, stb. A tanácsok gazdálkodásának rugalmasságát, felelősségét növeli, hogy csökkennek a gazdálkodás központi kötöttségei. 1986. évtől csak az állami támogatás, a bér, a lakóházfenntartás és szakmai programok előirányzatai kötelezőek. Ugyanakkor a korábbinál körültekintőbb gazdálkodást igényel az az előírás, amely szerint a kerületi tanácsok állami támogatását csak a Fővárosi Tanács testületé módosíthatja. A változások Eredményeképp növekszik a tanácsok rendelkezési jogosultsága és felelőssége bevé- * teleik megállapításában, beszedésében és felhasználásában. A tervezésben, a tervek megvalósításában, a gazdálkodásban az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kap saját döntéseik következménye, gazdálkodásuk eredményessége jobban visszahat gazdasági helyzetükre, a lakosság igényeinek kielégítésére. A kiadásait és a bevételeit nem reálisan felmérő, a döntéseit nem kellően megalapozó kerületi tanácsnak az átmeneti, vagy tartós pénzügyi hiányt elsősorban a gazdálkodási tartalék terhére, vagy egyéb módon (hitelfelvétellel, átvett pénzeszközökkel, egyes feladatok halasztásával, vagy törlésé- i vei) önerőből kell feloldania. Csak kivételes esetben, kizárólag a működtetés biztosítása érdekében kerülhet sor arra, hogy a Fővárosi Tanács, gazdálkodási tartaléka terhére - szankciók alkalmazása mellett - rendezze a kerületi tanács pénzhiányát. Ib 11
