1986. március 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
17
► A kerületi tanácsok gazdasági önállóságát bővítve és felelősségét érvényesítve továbbra is a Fővárosi Tanács elsődleges felelőssége a főváros egészének ellátása, összehangolt, harmonikus fejlesztése, a népgazdasági tervben és az állami költségvetésben meghatározott célok, prioritások érvényesítése. Az irányító tevékenységet azonban alapvetően a közgazdasági szabályozás eszközeivel és csak a legszükségesebb esetekben közvetlen beavatkozással kell ellátni. E szabályozó jelleg egyik eszköze a kerületek infrastrukturális ellátottsága alapján kidolgozott, állandó népesség arányában juttatott fejlesztési lehetőség, valamint a prioritásoknak megfelelő kerületi fejlesztések céltámogatási rendszere. A főváros sajátos helyzete miatt a Fővárosi Tanácsnál maradó ellátási feladatok - elsősorban az 500 lakást meghaladó komplex telepszerű lakásépítés, az integrált egészségügyi ellátás, a szakirányú középfokú oktatás, a több kerületet kiszolgáló közmű és közlekedési rendszerek építése, továbbá az átmenő beruházások befejezése - azt indokolják, hogy az országosan megállapított népességarányos fejlesztési lehetőség (fejkvóta) a fővárosi és a kerületi tanácsok között megosztásra kerüljön. A főváros kerületeinek alapfokú ellátottságában több területen még ma is meglévő jelentős különbségek indokolják, hogy a normatív^ejlesztési lehetőséget kerületcsoportok között differenciáltan állapítsuk meg. A koncepcióban a Fővárosi Tanács a kerületi tanácsok részére új céltámogatási rendszert hagyott jóvá, ennek fő funkciója a kiemelt fejlesztési feladatok - lakásépítés, oktatás, közmű- és kereskedelmi hálózatfejlesztés - kerületi megvalósításának ösztönzése, elősegítése. A koncepció vitája során elhangzott észrevételek (önerős közműhálózat fejlesztés támogatása), ‘ továbbá a pályázatok alapján nyert tapasztalatok, valamint a településfejlesztési hozzájárulás bevezetésével kapcsolatos párt- és tanácsi határozatok végrehajtása indokolttá teszik a céltámogatások körének kibővítését és a telepszerű magánerős lakásépítés céltámogatási feltételének pontosítását. Ennek megfelelően a céltámogatások összege a koncepcióhoz viszonyítva 533 millió Ft- tal emelkedik és összesen 3018 millió Ft-ot tesz ki. 2. A városfejlesztés, fenntartás és működtetés prioritásai A VII. ötéves tervidőszakban a városfejlesztésben a mennyiségi igények egy részének kielégítése mellett a rekonstrukciós jellegű felújítási feladatok bővítése indokolt. A lakosság ellátásában, az igények kielégítésében az eddigieknél nagyobb szerepet kell kapnia a minőségi fejlesztésnek a meglévő intézményhálózat teljesítő- és ellátóképessége növelésének, az igényekhez igazodó át- , alakításuknak. A városfejlesztésben az eddigieknél jobban kell érvényesíteni az esztétikus, célszerű, ésszerű és takarékos megoldásokat. Minden területen konkrét és eredményeket hozó intézkedések szükségesek a belső tartalékok feltárására, pénzkímélő megoldások széleskörű alkalmazására, a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek legésszerűbb, a lakosság ellátását, a város fejlesztését legjobban szolgáló takarékos felhasználására. Ennek érvényesítése érdekében teendő intézkedéseknek elsősorban a beruházási és felújítási költségek növekedési ütemének mérséklésére, a pénzeszközökkel való hatékony gazdálkodásra, az ivóvízzel való fokozott takarékosságra, a kórházi ágy állomány jobb kihasználására, az alap- és középfokú oktatás feltételeinek jelentős mértékben szervezési úton történő biztosítására a felszabaduló gyermekintézmények oktatási célra történő átcsoportosítására, a lakásgazdálkodás javítására, a társadalmi erők meghatározott célokra történő mozgósításával a vállalati, szövetkezeti és lakossági erőforrások fokozott bevonására kell irányulniuk. 12 11 B
