1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
70
r A —i —i ■ i: ' i 3.1. TELEPÜLÉSRENDSZER pontok (Flórián, Skála-Budapest, Sugár) telepítése, amelyek megvetették a városrészkozpontok 1 alapját. • A budapesti agglomeráció településrendszerében tosszú távon az alapvető szerkezeti rendszerekés A főváros és övezete területileg kiegyensúlyozott ellátása érdekében a hosszútáv végéig az eddigi [ funkcionális kapcsolatok megmaradnak. A főváros és az övezet ellátottsági mjtatók közötti nagy kilenc városrészközpont mellett, nagytávlatban — a 4«s metróvonal kiépültével — további két eltérést a belvárosban felhalmozódott felső- és középfokú intézményhálózat okozza; a külső (Bosnyák tér és Budafok-Albertfalva) városrészközpont kialakítása szükséges, kerületek mind beépítési jellegüket, mind ellátottságukat tekintve az övezet településeihez hasonlítanak, ezért cél a főváros középfokú ellátásban betöltött szerepének és az övezetben felhalmozó- Távlatban a városrészközpontok „emelt szintű középfokú központok szerepét töltik be, ezért dott ellátási feszültségeknek a csökkentése. A főváros körül kialakult övezeti gyűrű — a Duna- azokban egyes — különösen kereskedelmi és szolgáltató — felsőfokú funkciókat és jelentős középjobbparti településeket vizsgálva - tartalmazza Pest megye potenciális középfokú központjait, ígv fokú intézményeket célszerű koncentrálni. A tizenegy kijelölt városrészközpont közül a két budai az övezeten kívüli települések ellátás szempontjából egyértelműen kapcsolódnak a budapesti agglo- (Moszkva tér. Móricz Zsigmond körtér) a legalkalmasabb elsőfokú funkciók és intézmények fomerációhoz. A budapesti agglomerációban hierarchikus települési kapcsolatokat alig lehet találni, gadására. Egy-egy forgalmi gócpont-jellegű városrészközpontban lehe.őség szerint a középfokú i ezért ezt a zömében közlekedésre (ingázásra) orientált ellátási igényt részben a városrész- közpon- intézmények teljes vertikumának (kereskedelmi-szolgáltató, oktatási, művelődési-kulturális és tok, részben az agglomeráción kívüli városgyűrű (Vác, Gödöllő, Nagykáta, Monor, Dabas, Rác- egészségügyi létesítmények) komplex megvalósítására indokolt törekedni. A hosszútáv első két harkeve), és az övezet középfokú ellátási gócai tudják kielégíteni. madában (1995 ig) — demográfiai okok miatt - a középfokú oktatási és művelődési, esetleg integrált intézmények telepítése elsődleges. A városrészközponti funkciót kielégítő, minden vá- A budapesti agglomeráció települési rendszerét a hosszútávú fejlesztési koncepció értelmében a köz- roiés.’központban szükséges felsorolt intézmények korén túlmenően az egyes városrészközpontok pontok sűrűbb elhelyezésével és a településközi funkciómegosztás növelésével decentralizálni szűk- bán indokolt speciális, a városrészközpont egyedi adottságainak megfelelő intézmények telepítése séges. Már a hosszútávú terv első felében mérsékelni kívánatos a fővárosnak az övezet közép- is, a további tervezés során meghatározott program alapján (pl. Óbudán rekreációval kapcsolatofokú ellátásában betöltött szerepét, csökkentve ezáltal az övezet fővárosra utaltságát. A megváló- san). i sítás előfeltétele, hogy bővüljön az övezet középfokú intézményekkel felruházott településeinek köre. Az övezeti települések többségének nincs jelentős, önálló ipari üzeme, amely gazdasági erejével a településfejlesztést megfelelően támogatni tudná. Az ingázó jellegű települések általában nem centrumjellegűek; itt ritkán található meg egy fejlettebb, az ellátási funkciók és intézmények több- s A budapesti agglomeráció központrendszere ségét viszonylag kis területen koncentráló településmag. Az ingázó jellegű települések tényleges forgalmi központjai ugyanis a tömegközlekedési eszközök nagyobb állomásai, gyakran végállomá- A legyező alakú agglomerációs szektorokban a központi helyeken „sűrűsödési" centrumok alakul- sai. A kereskedelemnek és a szolgáltatóiparnak a forgalomra való rátelepülése ezeket a pontokat , nak ki, melyek funkcióik szerint - az agglomerációs központon kívül - a következők: kereskedelmi, ellátási alközpontokká fejlesztheti, hierarchikusan ezek fölé épülő központ nélkül.- városrészközpontok (mellékközpontok). Ezért az egy központi mag helyett több kisebb alközpont (gócpont) alakult ki ezekben a tele- középfokú központok (településcsport-központok), pülésekben.- helyi (kerületi és települési) központok. Az agglomerációs övezet településcsoportjai nagyjából középfokú körzeteknek felelnek meg. bár a , Budapest jelenlegi városközpontja (az agglomeráció központja) az V. kerület középső és északi központi települések még nem mindenütt alakultak ki. Az 1970. évi ÁRT kilenc, az 1980-as felülrészén, valamint a Vérnegyedben összpontosul, ahonnan csápszerűen a főútvonalak mentén (Rá- vizsgálat hat településcsoport-központot jelölt ki; az eltelt másfél évtized fejlődése öt településben kóczi út. Népköztársaság útja. Kiskörút, Nagykörút, Bartók Béla út. Mártírok úja, Váci út. Üllői (Szentendrén, Dunakeszin, Szigetszentmiklóson, Érden és Budaörsön), valamint a speciális fekvésű út) fejlődik tovább. A jelenlegi városközpont területét erőteljesen átszövi a lakóhelyi funkció is, Rákoskeresztúron hozott létre olyan létesítményeket, amelyek e települések központtá alakítását melynek megtartása indokolt és ezért itt a jelenleginél lényegesen nagyobb intézményi (munka- indokolják. A lezajlott fejlődés ellenére is még jelentős központhiényos térségek találhatók az hely) koncentráció már nem kívánatos. agglomerációs övezetben. A belső városrészek rehabilitációja során figyelmet kell fordítani az intézmények — különösen a Az agglomerációs övezet településcsoportjait a fővárossal egységes rendszerként kell fejleszteni. Ki középfokúak — területileg arányos és igényekhez alkalmazkodó telepítésére, bővítésére. Az eset- kell alakítani — közlekedési csomópontokhoz kötődően - a középfokú központokat (településlegesen bontásra kerülő közintézmények területét távlatban is ilyen célra kell fenntartani; egyes csoport-központokat), s ezekben lehet kiépfteni a középfokú intézmények hálózatát. Egyes nagyesetekben intézményi tömbök kialakítására is sor kerülhet. lélekszámú (15 ezer főnél népesebb) településekben a belső igények alapján egy-egy középfokú intézmény működése is indokolt, vagy a településcsoport települései között funkciómegosztással Funkcionális és városszerkezeti adottságok, valamint a közlekedésfejlesztés távlati tervei alapján a is kiépíthetők a középfokú ellátó-szolgáltató intézmények. Javítani szükséges a településközi városrészközpontokban, a metró vonalak, ezen kívül a Hungária körút mentén (az Árpáa hídfőét közlekedési kapcsolatokat. Minden települést kiépitett, portalan burkolatú üt és rendszeres tömegÜllői út közötti szakaszon) a városközpont tehermentesítése céljából jelentősebb munkahelytele- közlekedés kössön össze központjával. Arra kell törekedni, hogy a középfokú intézmények a vonpltés kívánatos. Az említett területeken elsősorban a meglevő foghfjak beépítésével, főként tercier záskörzetükből lehetőleg átszállás nélkül, de maximum egy átszállással, 30-45 perces utazási időn és kvaterner tevékenységet folytató irodaházat övezet alakítható ki. Az ilyen típusú tevékenység belül elérhetők legyenek. A közforgalmú közlekedési eszközök megállóit az intézmények közelécsökkentése a belvárosi, illetve budai területeken a közlekedés túlterheltségét enyhíti. ben kell kijelölni. Az 1960-70-es évek decentralizálési törekvései nyomán a városközpont tehermentesítése céljából a főváros külső területein, részben az elővárosi központi hagyományokon (Újpest, Kispest, Hosszú távon Budapest közigazgatási területén két teljes körű középfokú központot célszerű *“ Pesterzsébet, Csepel), részben az új lakótelepek építéséhez, rekonstrukciókhoz kapcsolódóan kialakítani: Rákoskeresztúron és Budafokon. (Rákoskeresztúr ellátóterúlete a XVII. kerületen kí(Móricz Zsigmond körtér, Óbuda, Örs vezér tér. Kőbánya) megkezdődött a városrészközpontok vül Pécelre is kiterjed.) Nagy távon Nagykovácsi és Solymár ellátása szempontjából Pesthidegkúkialakftása. Az 1970-es ÁRT hat, majd az 1980-as felülvizsgálat kilenc városrészközpontot jelölt tón indokolt középfokú központ kiépítése, ki, amelyek egyre inkább betöltik funkcióikat. A városrészközpontok létesítésének alapját a koncentrált lakásépítés és az ennek közlekedési kiszolgálásához szükséges metróépítés teremtették A területileg arányos középfokú ellátás céljából az agglomerációs övezetben 16 középfokú közponmeg. A metróvonalakra szervezett felszíni tömegközlekedés csomópontokat, átszállóhelyeket (pl. tót (Szentendre, Pomáz, Pilisvörösvár, Budakeszi, Budaörs, Érd, Százhalombatta, Szigetszentőrs vezér tér-, Moszkva tér, Kőbánya-Kispest) eredményezett. A kedvező forgalmi adottságokat miklós, Dunaharaszti, Gyál, Vecsés, Gyömrő, Pécel, Kerepestarcsa, Főt, Dunakeszi) kell kialaelőször a kereskedelem (a fő központképző funkció) ismerte fel, s megkezdődött a bevásárlóköz- kítani. ! 31 •/ '---- i .. ■' j 3 ■ —-— ™-----------------------------------— -----------------------------------------^— --------------- - - ■ .. . . i____.________________.________________ *
