1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
71
r~ i- ~ ~1 •“T > ' ! Tényleges középfokú és jelentős felsőfokú (művelődés, oktatás, idegenforgalom) szerepkörrel egyedül Szentendre rendelkezik. Az övezet városai közül Százhalombatta egyoldalúan ipari jellegű, , 1 , Dunakeszi is erősen iparosodott. Érd pedig rendkívüli nagyságú lakóterületei és területi tartalékai révén fokozott jelentőségű. Számottevő még a Szigetszentmiklós térségében koncentrálódott ipari \ üzemek nagyságrendje. Az oktatás-művelődés tekintetében Szentendre és a belső városgyűrűben Gödöllő művelődési központ-jellege tovább erősítendő. A fekvőbeteg-ellátás javítása Érd térségében új kórház létesítését teszi szükségessé. Fejleszteni szükséges a középfokú központokban az időskorúak ellátását és a szociális ellátás létesítményeit és szervezettségét, a speciális óvodai és általános iskolai oktatás kereteit. A középfokú ellátás központjaiban az időskorúak üzemeltetett lakásegyüttesei, valamint a városi színvonalú településeken szállásférőhelyek részére területet kell elő irányozni. A főváros területén a hosszú táv végére kerületi központok további fejlődése is várható. Szerepük a városrészközpontok és az övezeti központok közötti peremkerületi területek középfokú ellátása lesz, és számuk a jelenlegi háromról (XV. XVI, XVIII.) nagy távlatra növekedni fog. A központrendszert, valaint az intézményellátást a mellékelt táblázatban kijelölt központokban, településekben - a vonzáskörzet 2001-re becsült lakónépessége alapján - célszerű fejleszteni. A középfokú közművelődési és szabadidő (sport, rekreáció) létesítmények területigénye a helyi adottságokhoz, lehetőségekhez igazodjék. Az életmódváltozásból, a dinamikusan változó igények bői adódóan ezen intézménycsoport konkrét méretezése helyett az intézményegyüttes koordinációs lehetőségeit kell kiaknázni a középfokú (és alapfokú) oktatási és sportlétesítményekkel, valamint az övezet területén kialakítandó rekreációs és üdülőterületi központok létesítményeivel. * / v összefoglalva: a budapesti agglomeráció településrendszerének alapvető és gyökeres változására, átstrukturálódására az ezredfordulóig nem lehet számítani. Várhatóan a jelenlegi szerkezet fog továbbfejlődni, csak az ún. belső agglomerációs övezetben, ás a középső övezet (43 település) egyes központi településeiben fog a lakófunkció bővülni. Budapest területén számottevő funkcionális változást a belső városrészek rehabilitációja ás az ipar ás raktárkitelepitásek, míg az övezetben a középfokú központi települések körének (6-ról 16-ra történő) bővülése fogja okozni. A termelési (ipari, mezőgazdasági), lakóhelyi és minőségi értelemben fejlődnek tovább, de ez nem jelenti majd a települések, településrészek funkcionális változását. A funkcionális kapcsolatok - a közlekedési hálózat kör- illetve harántirényú elemeinek fejlődésével összhangban - egyre nagyobb területre terjednek ki, és egyre bonyolultabbakká vélnek, ugyanakkor az utazási távolság (ill. idő) csökkenthető. Tekintettel arra, hogy a népesedési helyzet jelentős területi fejlesztést nem tesz szükségessé, az életkörülmények, az életminőség fejlesztését, általában a minőségi elemek előtérbe kerülését kell szorgalmazni. A központrendszer kiépítésével javítani kell az intézményi infrastruktúra teljesítőképességét. i HEflfi ! i , j^ w ________j _ ifc .... __ _ j_ _ .. _| a
