1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

62

.! I Jelenleg az övezet 22 települése van vezetékes gázellátásba kapcsolva, de ezekből csak 14 telepú- száma, erőteljes az igény a gazdálkodó szervezetek és a lakosság hírközlési szükségleteinek kielé­i lésben vannak lakossági fogyasztók is. gitésére. I Az agglomeráció megnövekedett propán-butángáz-igényeit a budaörsi palackozó üzem a távlatban Az óvezet területén j is kielégíti. Csornád kivételével valamennyi településben található cseretelep. — a bekapcsolt főállomások száma 6686 — a mellékállomások száma 8484 Hőenergia-el létéé __2.12 KÖRNYEZETVÉDELEM A távhőenergiát öt hőerőmű és több fűtőmű szolgáltatja. A Budapesti Hőerőmű Vállalat, a Csepel Müvek Szolgáltató Vállalata, a Fővárosi Távfűtő Müvek termelői-, szolgáltatói együttműködésén Budapesten a termelés bővülése, a gépjárműforgalom állandó, gyorsütemű növekedése, az életszín­túlmenően 26 ipari távhőellátási rendszer is működik Budapesten. Ezek mellett a kerületi 'KV vonal emelkedése és az infrastruktúra-fejlesztés hiányosságai fokozták a környezeti ártalmakat; vállalatok tizenhat kis távfűtésű körzetet tartanak üzemben. A fűtőművek többsége földgaz tű- ugyanakkor a környezetvédelem mind hatékonyabb kibontakozása, a településtervezési folyamat­zelésű. A hőellátó rendszerek üzembiztonságának és teljesítőképességének fokozására kooperációs ba való bekapcsolódása mérsékelte, sőt helyenként megszüntette a környezet szennyeződésének vezetékek épülnek az egyes fűtőművek, illetve az erőművek között. növekedését. A távfűtéssel ellátott lakások száma 1970 ás 1980 között 50 ezerről 164 ezerre, a távvezetékek Az övezetben — Budapest vonzó hatása miatt - az elmúlt évtizedekben igen dinamikus volt a ná­hossza IX km-ről 323 km-re nőtt. pesságnövekedés, itt sűrűsödnek a vonalas infrastruktúra-létesítmények is. A területek eltartóképes , sége nem fejlődött arányosan a betelepüléssel, (gy az igények és lehetőségek összhangja nem jött Az övezet területén jelenleg Érden, Budaörsön, Szentendrén, Dunakeszin, Szigetszentmiklóion létre. Ezen ellentmuntiásos fejlődés, a környezetterhelő folyamatok következtében az övezet kör­és Százhalombattán működnek egymástól független földgázbázisú távhőellátási rendszerek, nyezeti állapota jelentősen romlott, amelyek főként lakossági és kommunális igényeket elégítenek ki. A városfejlődés, a lakóterületek bővítése, az infrastruktúra és a zöldfelületi rendszer fejlesztése miatt a főváros mezőgazdasági területei csökkennek. Az elmúlt középtávú tervidőszakban a terület­csökkenés meghaladta az 1500 ha-t (ez a jelenlegi mezőgazdasági terület közel 10%-el. v 2.11. POSTA ÉS TÁVKÖZLÉS Az övezetben 1970-1984 között szintén jelentősen csökkentek a mezőgazdasági művelésű terü- A postai szolgáltatásokra az igen munkaigényes, manuális kezelési rendszer a jellemző. A gépesítés letek: a mezőgazdaság területvesztesége 14750 he, többnyire a településfejlesztés, illetve ez iper, a \ csak az első lépéseknél tart. bányászat, a közlekedés, és egyéb létesítmények fejlesztése miatt. Budapesten összesen 142 postahivatal működik, ebből Földvédelmi szemontból sem szerencsés az az érvényben levő gyakorlat, hogy az övezetben egyéb­— felvevő hivatal 113 Mnt indokolt erdősítéssel szemben abszolút előnyt élvez a nagyüzemi lég nem művelt területek tar­- felvevőéi kézbesítő hivatal 25 tds használatba adása. (Ez „elüdülősödési" folyamat alapja lehet.) E folyamatok hatására — szá — felvevő és feldolgozó hivatal 4 mos környezetvédelmi problémát okozva — megváltozik a területek talajvíz-minősége, vízgazdál­kodása, mikroklímája stb. Budapesten 50 hírlapüzlet és 620 hírlapárushely működik. A postaszolgálat ellátottsági mutatóinak szélső értékei Budapesten: A fővárosban 12 bányában folyik a kitermelés. A 108 felhagyott, részben feltöltetlen bánya közül 11 rekultivációja fejeződött be. A budai oldal 24 felszínmozgésos területén a talajstabilizációs km2/postahivatal lakos/postahivatal munkákat folyamatosan végzik, legrosszabb XX. kér.: 10,60 VII. kar.:28800 legjobb V. kar.: 0,19 V. kar.: 3600 Az övezetben gondot jelent a bányaterületek rekultiválása. Sok a rablógazdálkodás után felha­gyott, gazdátlan bányagödör, gyakran nem sikerül érvényt szerezni a bányarekultivációnak. Eltér- Az ellátottság különösen a peremkerületekben nem kielégítő. A budapesti átlagértékek 3,7 km2/ jedt , különböző anyaggödrök feltöltése szeméttel, néhol a talajvizet így is szennyezik. A kavics­postahivatal, illetve 145X lakot/postahivatal. bányatavak utólagos rakultivációjét nehezítik a kialakult állapotok, az ideiglenes, gyakran enge­dély nélküli létesítmények. A telefonhálózat forgalommal túlterhelten, többségében elavult berendezésekkel működik. Buda­P**ten Súlyos talajszennyező források a toxikus hulladékot kibocsátó üzemek. A főforgalmi utak mentén I — a bekapcsolt főállomások száma 405.571 a termelőterületek erősen szennyezettek ólommal. A csatornázásnak a vezetékes vízellátáshoz vi­- a mellékállomások száma 349.000 szonyított elmaradottsága különösen a barlangok vízgyűjtőterületén és mélyfekvésű területeken okoz talajszennyezést. Budapesten ezidőszerint 19 távbeszélő főközpont működik, összesen 477.845 állomás kapacitás­A fővárosban a kommunális és ipari szennyvíz mennyisége állandóan növekszik, jelenleg 1 millió m3 naponta. A szennyvíztisztítás ma még csak kisebb mértékben megoldott. A közcsatornán A távíró-telex és adathálózati igényt a budapesti új. korszerű, tárolt programvezérlésű elektronikus elvezetett szennyvíz 80%-a biológiai tisztítás nélkül kerül a befogadóba, távíró és adatátviteli központ szolgálja ki. Gondot jelent, hogy a központ adathálózati része telje­sen telített; a VI. ötéves tervre előirányzott bővítés elmaradt. Az övezet majd minden vízfolyásénak állapota kedvezőtlen. Ennek oka az ipari üzemek szennyvíz­bevezetéseire, illetve a nagy mennyiségű kommunális szennyvizek szikkasztására vezethető vissza. Az agglomerációs övezet településeiben 1980-ban - az országosnál jobb ellátottságot biztosítva - Ugyanezen okból a talajvízkészletek hasznosítási köre egyre csökken, mennyiségi megbízhatósága, 62 postahivatal működött. A hírlapárusítóhelyek száma 40, egyéb érúshely: 50. minősége nem megfelelő, és egyre romló tendenciájú. Ivóvízellátásra csak tűrt állapotként hasz­nálható fel. (Nagykovácsi, Alsónémedi, Gyál, Maglód). Sok esetben ott. ahol a vízmérleg pozitív. Távbeszélő ellátás szempontjából az övezet a magyei átlagot sem éri el. Emelkedik a telefonigény- a haun0j[^s vízminőségi szempontok miatt egyre kevésbé lehetséges. ^ I 62- 21 J i ^ i—~, _________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents