1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

63

i r- ~~f1 =1 '-j

!' 1 i

A vezetékes vízzel ellátott lakások aránya az övezetben 65,7%-os (az ossz-lakásszám %-ában). To- Az övezet területén 1984-ben országos szintű védett terület (a tájvédelmi körzetek övezetbe eső

vábbi kb. 10% ellátása közkifolyói rendszerről van megoldva. A közüzemi rendszerről ellátott részei) 11 450 ha volt. Megyei védettségű 580 ha. 1974-ig az összes védett terület 158,0 ha volt. ez

népesség 26%-a azonban minőségileg kifogásolható vizet fogyaszt. 1984-ig (tíz év alatt) 12000 ha-ra növekedett. A tíz évvel ezelőtt védelemre jvasolt értékek nagy rész védetté vált. vagy védetté nyilvánítása folyamatban van.

f Az agglomeráció területén találhatók a főváros fő víznyerő területei (Szentendre és Csepel sziget).

melyek elsősorban a főváros vízellátását szolgálják, de a regionális rendszerek számos övezeti telepü- Budapesten a gépjárműforgalom, az ipari termelés és a szolgáltatások dinamikus fejlődése követlést is ellátnak. Nincs megoldva a vízbázisok hidrogeológiai védőterületeinek kijelölése és a védel- ketében a zaj- és rezgésártalommal terhelt területek nagysaga, és az érintett lakosság száma folyamük. Az övezetben a csatornázás jelentősen elmarad a vízellátás színvonala mögött. A kozesator- matosan emelkedik. A jelenlegi zajhelyzetről átfogó vizsgálat ugyan nem készült, de nagyszámú

nába bekötött lakások aránya 14,7%, a települések több mint felében egyáltalán nincs közcsatorna- mérési adat áll rendelkezésre a közlekedésből származó zajra az OKI, a KTI és az ÉTI által, a Feri

hálózat. A „közműolló” ilyen mértékű nyitottsága a környezetvédelem alapvető problémája az hegyi repülőtér, valamint az ipari üzemek zajkibocsátására a KVI által végzett mérések révén,

övezeti településekben. A talajba, talajvízbe juttatott, elszikkasztott szennyvíz mennyisége következtében sok területen elszennyeződött az első és a második v,z»dó réteg, a szennyezés veszélyez- A rendelkezésre álló adatokból megái lap ftható, hogy a zajterhelés (és a rezgésártalom) 80% a közteti a mélyebb rétegek vízkészleteit, illetve a karsztvlzkészleteket is. iekedési eredetű Az M7-es autópálya itlagos zajs2intje 83 dB(A), a főforgalmi utaké 77 dB(A),

a forgalmi utaké 71 dB(A) körüli, jelentősen magasabb nappali csúcsértékekkel. Még a kisebb fór- Nincs megoldva ez övezet vízfolyásainak rendezése, a települések felszíni vízrendezése, a csapadék- g,|mú várofj utak zajterh£léje js maghalaü)a a ^ elfogadható 50 -65 dB(A)-os városi zajszmtet.

víz elvezetése sem. A jelenlegi helyzetet is jellemző 1980-1981. év. mérési adatok alapján Bu^ Kjugróan magas a zajártalom _ a f (m| utak nagymérvü ^*0^* miatt - a pest, és budai dapesten az átlagos 24 órás SO, -koncentráció értéke 0,062 mg,m3. az NO, -koncentrácóé 0.040 kózpomj fekyésű vá(0srészekben továbbá , Fer|hegy, repü|fitér , v„útj. és autóbusz.pályaudva.

mg/m3, ez ülepedő por mennyisége 110 tW,év. A kéndioxid-szennyezés a fűtési idényben (de ro(( és más forga)mj telephelyek körnvékén. Az (pari zajártalom főként a III., IX.. X.,

cem bér-február havi edatok) 0.117 mg/m3 értékű. Ezek ez értékek a megengedett levegőm,nőrig. x, X(|| X|V xv)|, XX( é$ XX|, kerü|et jparra| ^ yagy iparterü|ette| határo$ lakóterü.

normaérték alattiak. latéin erősen zavaró, az érintett lakosság száma azonban kisebb, mint a közlekedési zaj esetében.

Budapesten a mért kéndioxid-koncentráció átlagos értéke a Moszkva tér környékén a legnagyobb A, » . . . .... . , .. . , . , . . u . • , . . „ , . . .

1 * - % Az övezet településeinek zaj- és rezgésartalommal terhelt területein az érintett lakónépesség szári napi átlagos koncentráció 0.1 mg/m >. A legmagasabb NO, koncentrált (0,075 mg/m I . pert, fo|y#matosan emelkedik. A fülesek belterületén az átkelési útszakaszok zajterhelésének

Duna-parttal párhuzamosan húzódó, s ettól kelet felé terjedő városrészekben és a XVIII. kerület ^ fü , forga|om mértékétöl és összetételétől, a béepitettségtől, a domborzati viszonyokészak, részén mérték. A főváros porral leginkább szennyezett részem az ülepedő por mennyisége ^ ^ 2ajmérési adatok f>em vagy csak t4)ékoztalo jelleggei átlnak rendelkezésünkre, azonban a

időszakonként eléri . 200-240 t/km3 /év értéket, .mi . normaértéket meghaladja A főváros a(apján a föforga,mi é$ for9almi utok mentén a zajterhelés minden érintett balagy* tér rigaiban a szennyazőanyag-koncentrációk (például por. szénmonoxid. kéndioxid) az wü|etl szakaízon meghaladj, a területi kategóriához rendelt, még elfogadható (általában 55 dB(A)előírt normaértéket idősz.kosan meghaladják. Kéndioxid szennyezőanyag vonatkozásában s) szintet, de nem ritka a 15-30 dB(A)-s túllépés sem. Súlyosan terheltek a 2 es, 4-es, 5-ös, 51 -es,

29 nap/év a határértéket túllépő napok száma. ^ ^ JQ^ ,Q^ , utak álta| érkmtt települé$ek egyes szakaszai

A közúti közlekedésből eredő ólomszennyez.ttség a mérés, eredmények szerint a normát sok- Jt|entö$ a fepüWt#rek zajterhe(6 hatasa A Ferihegyi repulőtér által terhelt övezeti települések:

szorosan meghaladja. A m.x ólom-koncentráció ez Alagütben és a II. kerület Mártírok útja Keleti ü)Kj ^ A cepel-szigeten levő repulőtér Halásztelek. Szigethalom, Tököl, Érd, Diósd,

Károly u. kereszteződésében fordul elő A szénmonoxid-koncentráoó egyes helyeken eléri . kri- ai9>mtntmikló, térségében okoz zajártalmat. A Budaörs, repülőtér okozta zajártalom főként a

tikus értéket, a legmagasabb az Alagútban és a Rákóczi út-Baross téri torkolatában; ugyanott főváros XI. kerületében és Budaörsön észlelhető. Magas zajszintűek a vasúti és autóbuszpályaudvamérték a formaldehid-maximumot is. rok forgalmi telephelyek. Ezek hatása, akárcsak az ipari üzemek zajártalma helyi jelentőségű, az érintett lakónépesség azonban számottevő.

Az elmúlt 25 évben az ipari üzemek és a lakossági fűtés korszerűsítése révén 67%-kal csökkent a

kéndioxid-emisszió. Az utóbbi 6 évben az SO, koncentráció átlagértéke csökkent, ez NO', és ül.- A Föváf(J$j Közterület-fenntartó Vállalat 1984-ben mintegy 4.5 millió m3 fővárosi kommunális és

pedőpor-terhelés korábban csökkent, jelenleg stagnál. A fővárosban gyenge füstköd már esek éven- ^ hason|ó ö$uetételű hul|adék árta|matrinításáról gondoskodott. Ebből az FKF V 3.6 millió

te 3-5 alkalommal fordul elő. A levegőtisztaság-védelem területi rendszere jól funkcionál,. távlati m, mennyi|ég gyűjtését és ^„jtésrit végezte saját jármüveivel,

tervben előírtak időarányosan teljesülnek.

A Fővárosi Hulladékhasznosító Műben 1984-ben 1,5 millió m3 hulladékot égettek el. A mű hosz- Az óvezet levegőminőségét alapvetően a kommunális fűtés.. közlekedés,. főváros és néhány nagy ^ ^ uámbavebető évj kapacitása 2 millió m3. A fővárosban jelenleg feltöltés alatt levő

ipari üzem (Százhalombattai DHV. DKV, Vác DCM, Tököli ATEVI háttérszennyező hatása, és (trakóhelyek éven belül betelnek, újabb jelentős befogadóképességű területek igénybevékisebb mértékben a helyi ipari üzemek (Tégla és Cse,épipari Vállalatok, sütőüzemek stb.) .lakit- ^ njnci |ahetöjég Budapesten évente mintegy 50000 t hu(ladék keletkezik, amelyják. A mindenkori időjárás, helyzettől függően változik a terhelés által érintett települések száma. ^ ártalmatlanítása jalanleg még megoldatlan. (Az aszódi veszélyes hulladéktemető építése megilletve a szennyezettség mértéke. A különböző szennyeződések és koncentrációk térségeiben nagy tedödött A 21 fe|hagyott rekult;vá,atlan hulladéklerakóhelyen kivül a fővárosban közel 160

különbségek és átfedések vennek. Százhalombatta és Vác hatása regionális jelentőségű.. szélirány- j( hu Iridék lerakóhely található, amelyekre kommunális hulladékon és építési törmeléken kitől és szélsebességtől függően ez SO,. és . porterhelés közepes vagy erős szennyezést okoz Száz- vű7Jyakran „állítanak veszélyes hulladékot is.

halombatta. Tököl, Szigethalom, Dunaharaszti területén, (vagy egy részén) illetve Vác térségében

Dunakeszi, Göd. és . Szentendrei sziget településeiben. A súlyos terhelés időtartamé azon- valamennyi településében szervezett hulladékgyűjtés van. Az ellátás színvonala (agyűjban - Százhalombatta kivételével - az évi 100 órát nem haladja meg. A közlekedés légszennyező ( |akások aránya) a községekben 70% körüli, a városokban 90-100%-os. Az övezet lefutásával leginkább terhelt települések Dunakeszi, Göd Dunaharaszti. Taksony. Érd, Diósd, Tö- hulladékgazdálkodási szempontból 10 regionális körzetet alkotnak,

rökbálint, Budaörs, Pilisvörösvár. A fűtés légszennyező hatása a közvetlen élettérben igen jelentős.

A avűitést városgazdálkodási vállalatok, költségvetési üzemek végzik, illetve végeztetik. Ott, ahol a

A természeti ökoszisztéma legfontosabb maradványai, a botanikai, geológiai és hidrogeológiai érté- J ^ funkcionál> a gyűjtést a köz$ég, tanács végezteti. Az összegyűjtött hulladék

kék már védelem alá kerültek, de a vizsgálatok alapján a budai oldalon néhány tovább, természet- é$e wk csetben nem felel meg a környezetvédelmi követelményeknek. A természetes állavédelmi terület kijelölése szükséges. A fővárosban hat országos jelentőségű természetvédelmi terű- y hulladékelhelyezésre alkalmas területek, illetve a hulladék-keletkezési gócok (települések)

let van. Ezek közül kiemelkedik a Buda, Tájvédelmi Körzet, melynek fővárosi területe 2495 ha. * összhangban, ezért egyes körzetekben nincs alkalmas lerakóhely, vagy a környezetvéA helyi jelentőségű természetvédelmi területek száma 23. területük 135 ha. ^ követe|ményeknek nem fe|elnek meg. más körzetekben a szállítási távolság nagysága gazdaság

I 22 , "

1---- i ^ i* jL ._ ^_________________________________ ‘