1985. november 26. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
47
r_ i i • 1 i 1. BEVEZETŐ “ az •|W«ült budapesti kerületi ÁRT-k (II.. III., IV.. XII., XV., XXII.) és a belső kerületek (V., 1 VI., VII., VIII., IX., XIII.) terveinek programja,- a budapesti intézményhálózat térbeli fejlesztésére készített BVTV-tanulmény,- * budapesti agglomeráció rendezési tervének koncepciója (1985), j 1.1. A TERVEZÉS ELŐZMÉNYEI - Past megye hosszútévú közlekedés- és hirközlésfejlesztési koncepciója (1980)- Pest megye hosszútévú környezet- és természetvédelmi koncepciója (1981),- Pest megye hosszútévú területfejlesztési koncepciója (elemzések, prognózisok, részkoncepciók), A budapesti agglomeráció rendezési tervezésének előzményei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. Ek- - övezet település-csoportjainak jóváhagyott, illetve készülő általános rendezési tervei, valamint kor kezdődött meg a Főváros korszerű rendezési tervének kidolgozása az akkori ismereteknek meg- a továbbiak előkészítő anyagai. felelő szinten. A terv egyeztetése és területi tárgyalása sorén merült fel, hogy a Budapest területére vonatkozó tarvet ki kell egészíteni az agglomerációs övezetre vonatkozó elgondolásokkal. Az így A budapesti agglomeráció regionális rendezési terve a területrendezési tervek tartalmi követelmékészült általános rendezési tervet 1960-ban hagyta jóvá a Minisztertanács és egyidejűleg intézke- nyeire vonatkozó ÉVM 9007/1983. (Ép. Ért. 23.) ÉVM. sz. közleményében foglaltakon alapul. * dett, hogy azt 10 év múlva felül kell vizsgálni. E felülvizsgálat sorén átdolgozott tervet a Miniszter- A tervzési terület megegyezik azzal a térséggel, amelyre a hosszútávú fejlesztési koncepció kitanács 1971-ben hagyta jóvá. Ekkor karült sor az agglomeráció jelenleg is érvényes területi lehaté- dolgozásra került. (Az agglomerációs összefüggések azonban egyes ágazatoknál lényegesen naroláséra (44 település). Ezt követően az ÁTB 5019/1977 sz. határozata úgy intézkedett, hogy ki gyobb, esetenként kisebb területre terjednek ki.) Műfaját tekintve a terv regionális típusú, ami főkel dolgozni a budapesti agglomeráció rendezési tervét, amely a gazdaságfejlesztés ágazati feladatai- ként ■ következőkben jut kifejezésre. nak területi vonatkozásait összehangolja. ~ a tervjavaslat Budapest és az agglomerációs óvezet, továbbá az agglomeráció és a tágabban értelmezett környezete közötti összefüggéseket és kapcsolatokat helyezi előtérbe, függetlenül a Az 1971 évi általános rendezési terv felülvizsgálata 1978-ban megkezdődött, s ennek eredménye- tervben lehatárolt 44 településtől, illetőleg a közigazgatási határoktól, képp 1980-ban elkészült a budapesti agglomeráció általános rendezési tervének városépítési kon- - * terv az agglomeérció egészét illetően a lehetséges métékben azonos mélységű és részletezettcepciója, amelyet a Fővárosi Tanács VB. 1961 januárjában megtárgyalt és a főváros részéről elfő- ségű vizsgálatokon és elemzéseken alapul. gadott. A budapesti agglomeráció terve sem nagyságrendjét, sem pedig jelentőségét tekintve nem szokvé- E terv kidolgozása és elfogadása időszakában falmerült, hogy a véglegesítéséhez az agglomerációs nyos, és ezért szükségszerűen eltér az ország más regionális típusú területrendezési terveitől. Ennek térség társadalmi és gazdasági faj lödé sértek hosszútávú koncepcióját előzetesen ki kall dolgozni és oka, hogy a budapesti agglomeráció a kétmillió fős Budapest és a csatlakozó összesen 0,4 millió jóvá kell hagyni. Az ATB 5014/1983. sz. határozata véglegesítette az agglomeráció rendezési tervé- 43 település térségét foglalja magában. A regionális tervezés gyakorlatéban kialakult mód szava I kapcsolatos feladatokat. A budapesti agglomeráció hosszútévú fejlesztési koncepcióje az Orszá- reket és fogalmakat főként ezért, a tartalmi torzulások kiküszöbölése maitt rugalmasan kellett algos Tervhivatal irányításával 1965-ban alkészült. kalmazni. Ebből kiindulva a regionális terv a szükséges mértékben általános rendezési tervi eleme • két is tartalmaz. Ezek elsősorban a területfelhasznélés, illetve a lakóterületek tervezésében jutnak Az addigi tervező munkából és a városrendezés konkrét gyakorlatából a következő módszertani kifejezésre. jellegű tapasztalatok vonhatók le:- az eddigi általános tervek mintegy 30 éves időtávlatra készültek. A várható fejlődést azonban nem sikerült ilyen nagy időtávlatra megalapozottan prognosztizálni. A tervek jóváhagyását követő 4-6 év múlva a társadalmi és gazdasági változások miatt már kényszerűen el kellett térni a 1-2. A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ HELYZETE AZ ORSZÁGBAN tervi előírásoktól,- az addigi tervek konkrét távlati célokat (jövőkép) tűztek ki ás az azokhoz történő közelítés útját határozták meg. így a tervek nem voltak kellően nyitottak. A főváros és annak övezete európai összehasonlításban is jelentős agglomeráció. A legközelebbi- az általános tervekben foglalt előírásoknak részletesebb léptékű rendezési tervekbe történő ét- hasonló nagyságú agglomeráció Bécsés környéke, mely 3 tartományra terjed ki. vétele nem volt kellően megoldva. Budapest az ország településrendszerén belül kiemelkedő helyet foglal el. Míg a főváros az ország A jelen regionális rendezési terv a hosszútávú fejlesztési koncepción túlmenően az alábbi előzmé- népessége mintegy 20%-énak lakhelye, második legnagyobb városunkban, Miskolcon a lakosságnak nyakra támaszkodik: csupán 2%-a él.- a budapesti agglomeráció területrendezési terve (1975),- Budapest hatályos övezeti terve (1976), A település-méretek vázolt arányai a fővárosi funkciótól függetlenül is magyarázzák Budapestnek- a budapesti vasútfejlesztési koncepció (1979), az egész országra kiterjedő vonzásét. Minthogy a főváros az ország északi részén fekszik, a hazai- a Főváros 15 éves lakásépítési és telepítési tervkoncepciója (1979), kapcsolatok elsősorban az északkeleti és észak nyugati irány által bezárt nagy szektoron belül- a budapesti agglomeráció rendezési terve, városépítési koncepció (1980), alakulhatnak ki: az északnyugati és északkeleti irány által bezárt kisszaktorban a főváros „háttere"- Országos Területrendezési Térv, kisebb méretű és túlnyomórészt üdülő és erdőgazdasági jellegű területekből áll.- Országos Üdülőterületi Terv,- Budapest és környéke közműfejlesztési koncepciója (1981), A budapesti agglomeráció területe az ország 1,7%-át foglalja el. Az ország népességének, az ipari- Budapest komplex távlati idegenforgalmi fejlesztési koncepciója (1982), kapacitásoknak jelenleg kb. 25%-a, a felsőfokú intézmények és foglalkoztatottjai legalább 80%-a- Budapest komplex energiaellátási koncepciója (1983), ebben a 44 települést magéban foglaló térségben - elsősorban a fővárosban - összpontosul. Közin- a budapesti egglomeráció hosszútávú fejlesztési koncepciójának ágazati alátámasztó munkaré- tézményeinek számottevő része országos hatáskörű, szei (1984), különösen: a főváros és az agglomeráció vízgazdálkodásénak hosszútávú koncep. , . .. „ „ ,. ... Magyarország közlekedési hálózatainak (a közutaknak és vasutaknak) legjelentősebb vonalai Bu- . főváros közoktatási fejlesztési koncapcój. az azradfordulóig (1984), fi| jndu(nak kj> A föváro$ dunai átkel6-kapacitésa többszöröse az ország többi területének.- Budapest houzutévu kórny.z.tvéd.lm. kongója (1984). Vjzj ^ köz|ekadési utesítmény.i országosan egyedülállóak. Mind társadalmi-gazdasági helyze- Budapest központ, télnek raheb.htác.ó, koncepciója, tervezet (1984) mjnd di műszaki.fizikai( infra$trukturális felszereltségéből eredően a budapesti agglom..- a Budapest, ^omeréc.ó közlekedésfejlesztés, terve (felülvizsgálat, folyamatban), ráció helyzete az országon belül kiemelkedő. L — az országos úthálózat fejlesztés, tarve (jelenleg munkában), 0 s 1 L—- 1 i
