1985. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
18
} 15 népességű községek irányában tolódjon el. A népességmozgást úgy kell irányítani, hogy ne erősödjön fel az övezetből a fővárosba való betelepedés, ellenben erősödjön az övezet községeinek népességmegtartó képessége. Fönn kell tartani az egész agglomerációra kiterjedő teljes és hatékony foglalkoztatást. Az egyensúlyt azáltal is segíteni kell, hogy meggyorsítják a műszaki fejlesztést, szelektíven fejlesztik a termelőágazatokat és bizonyos ipari tevékenységeket kitelepítenek. Gondoskodni kell róla, hogy a kilencvenes években megjelenő nagy lélekszámú korosztályokat munkába állítsák. Javítani keli a munkaerőmozgás föltételeit, szervezettebbé kell lenni a munkaerő-közvetítésnek, s az át- és továbbképzésnek a rendszerét, a szakképzés szerkezete pedig igazodjon jobban a változó - különösen a magasan képzett szakember — szükségletekhez. A főváros muukaeröcllátása megkívánja, hogy az ide naponta ingázók száma a jelenlegi színvonalon maradjon. Fzcn belül növekedjen az övezetből és csökkenjen a nagyobb távolságról ingázóknak az aránya. Javítani kell az ingázás körülményeit, s ezért összehangoltan tovább kell fejleszteni a főváros környéki és az elővárosi tömegközlekedést. A gazdasági tevékenység fejlesztése igazodjon jobban a térség adottságaihoz és lehetőségeihez, javuljon a szellemi háttér, az infrastruktúra, továbbá a kedvező piaci és együttműködési lehetőségek kihasználása. A fővárosban az átlagosnál nagyobb erővel kell törekedni a gazdaság intenzív és szelektív fejlesztésére, legyen nagyobb szerepe a térségnek a gazdaság megújításában, a műszaki színvonal emelésében, a hatékonyság és a versenyképesség javításában, a termelés és a termelési szerkezet korszerűsítésében, az export növelésében! Gyengíteni kell a budapesti székhelyű gazdálkodó szerveknek a vidéki ipar közvetlen termelésirányításában betöltött szerepét. Fokozni kell a főváros és az övezet termelőerői közötti kooperációs kapcsolatokat. Az agglomeráció építőiparában - a teljesítőképességet fejlesztve és külső kapacitásokat igénybe véve - fokozatosan és legalább megközelítőleg egyensúlyt kell elérni a kereslet globális és szerkezeti igényei és a kínálat között. , y A mezőgazdaság a termőhelyi és a közgazdasági adottságok jobb kihasználásával fokozottabban segítse a térség élelmiszerellátását és export tevékenységét. A mezőgazdaság ipari, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenysége segítsen kielégíteni a szükségleteket, erősítse a helyi foglalkoztatást. A közlekedés fejlesztése tehermentesítse a fővárost az átmenő forgalomtól, csökkentse 1 az ingázási időt, a szükségleteknek megfelelően segítse fejleszteni és kulturáltabbá tenni a tömegközlekedést. A közlekedési feltételek javítását a térség tömegközlekedését lebonyolító vállalatok (MÁV, VOLÁN, BKV) közötti hatékonyabb együttműködés is segítse. A hírközlés gyorsított ütemű fejlesztésével fokozatosan ki kell elégíteni a felhalmozódott szükségleteket. A vízgazdálkodás fejlesztésének az a fő célja, hogy gondoskodjon az egészséges ivóvízről, védelmezze a vízbázisokat, s kiteijcsszc a csatornázást és a szennyvíztisztítást. A lakossági infrastruktúra fejlesztésével javuljanak az agglomerációban az életkörülmények, a főváros és az övezet között, valamint a fővároson belül csökkenjenek az ellátásban meglévő indokolatlan területi különbségek. A térségben széleskörűen fejleszteni kell az alapfokú és a középfokú ellátást nyújtó szolgáltatásokat. Bővüljön a középfokú cllá/f
