1985. január 18. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
19
tásban részt vevő településeknek a köre. A felsőfokú infrastrukturális ellátásban változatlanul maradjon meg a főváros vezető szerepe, de ezt a vidéki nagyvárosokkal bővülő munkamegosztásban lássa cl. Az időszak első felében az a cél, hogy kielégítsük a lakossági infrastruktúra mennyiségi szükségletei, de egyre jobban kielégíthetőek legyenek a minőségi igények is. Fokozatosan el kell érni, hogy megszűnjön a mennyiségi lakáshiány és a minőségi lakásigények számottevő részét is kielégítsék. Gondoskodni kell róla, hogy a népesedési csúcsból adódóan a gyermekintézmények és a közoktatás iránt növekvő igényeket mennyiségileg kielégítsék, s a minőségi föltételeket fokozatosan javítsák. Az egészségügy i intézményeket és az ellátóképességet fejlesztve a hozzájuk való jutás feltételeit megkönnyítve, valamint a főváros és az övezet közötti együttműködést megerősítve el kell érni, hogy az agglomeráció népességének egészségügyi viszonyai érezhetően javuljanak. Az agglomerációban - különösen a fővárosban - váljon az új fejlesztésekkel egyenrangú feladattá az, hogy emelkedjen a meglévő vonalas infrastruktúra, s a lakás- és közintézmény-hálózat fenntartásának színvonala, és szaporodjanak a felújítások és a korszerűsítések. Az övezet településhálózatát a decentralizálás irányában kell továbbfejleszteni, figyelembe véve a települések és a főváros közötti sokoldalú munkamegosztást. A főváros és az övezet közötti munkamegosztást tovább kell erősíteni a munkaerő-ellátásban, az ipari kooperációban, a mezőgazdaság városellátó szerepében, a közlekedésben, a vízellátásban, a szennyvíztisztításban, a hulladék elhelyezésében, a lakásellátásban, a középfokú egészségügyi ellátásban, a középfokú oktatásban, a kereskedelmi ellátásban, az idegenforgalomban és az üdülésben, valamint a felsőfokú ellátásban. Egyre fontosabbá válik a környezetvédelem és a területrendezés, ezért az időszak első felében - elsősorban a fővárosban - csökkenteni kell a környezeti ártalmakat, majd fokozatosan javítani a környezet állapotát. E folyamatban jussanak nagyobb szerephez a szemléleti és magatartási tényezők. A koncepcióban foglaltak és a megalapozó munkák eredményei alapján meg kell gyorsítani a térség területrendezési, tervezési munkálatait. , 2. A fejlesztés súlypontjai A főváros és az övezet fejlődésének eddigi és jövőbeli irányai, valamint az egyes fejlesztési feladatok számottevően különböznek egymástól a társadalompolitikai fontosság, az eszközfelhasználás, és a halaszthatóság szempontjából. Számítani kell arra, hogy a népgazdaság hosszú távú fejlődésének külső és belső föltételei és üteme is megváltozik. Ezért fontos, hogy kijelöljék a fő fejlesztési céloknak ágazati, ágazaton belüli és időbeli j . súlypontjait. E súlypontok csak folyamatosan, illetőleg fokozatosan választhatók ki, s a mindenkori lehetőségekhez igazodó viszonylagos kiemelésként értelmezhetők. Az egész időszakon dt kiemelt feladat, hogy — javítandó a népesedéspolitikai helyzet, elsősorban a fővárosban,- megteremtendők a teljes és hatékony foglalkoztatás feltételei, A 16
