1984. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
155
■» 1 4. A képzés tartalmának korszerűsítése elenged- szát jelentik, de továbbépíthetők, egymáshoz ilhetetlenné t zi a felsőoktatás továbbképző fűnk- lesarthetők és részben időben is variálhatók. Az igy ciojának m< .erősítését, illetve kialakítását. A szervezett oktatási folyamat lehetővé teszi az újönni unka melletti továbbképzés feladata, hogy bizto- nan jelentkező vagy a menetközben változó társi! a a graduális képzésben nyújtható széles ala- sadalmi igényeknek és a hallgatok egyéni adottpOiira építi tt specializálódás lehetőségét, az isme- hágainak, hajlamainak figyelembevételét is. letek szintentai lúsát, megújítását, az esetleges pá- . lvamódosite>okra való felkészítést. E feladatok Az egyes képzési agak szakági fejlesztési megoldása külön is indokolja a felsőoktatási in- programja, a lápján a felsooktatusi intezmenyeklo/.;nények jobb együttműködését és szorosabb nek az 1984/85. tanév végéig el keU kesziUniuk a kapcsolatát a gyakorlatul és a tudományos inte- “Jat ^mplex fejlesztési programjukat. 2. A képzési folyamat megszervezésének rr.in5. Az intézményeknek jobban be kell kapcsolód- den képzési ágban abból az általános elvből kell niuk a táaabb i rtelemben vett közművelődési te- indulnia, hogy a mainai komplexebb szakkepzesv ukenysegoe é.s a tudományos ismeretterjesztésbe. re van szuxseg. Szellemi Kapacitásuk része kell, hogy legyen az a) A mérnöknek, orvosnak, agrár- vagy terméadott település, illetőleg régió kulturális életének szettudományos szakembernek nemcsak az adott is. A közművelődésben való részvétel segíti, hogy szakmák tudásanyagával, de tarsadalomtudomá- . a hallgatok felkészüljenek a kultúra fejlesztésében nyi ismeretekkel is kell rendelkeznie, a humán es áUdá-.ában rajuk váró szerepre. szakembernek pedig ismernie kell nemcsak a gazdaság és a társadalom mozgását, hanem a korsze6. Sajátos feladatot kell betöltenie a művészeti rü természettudományos világkép alapvonásait, a (zene, képzőművészét stb.) feLsöoktaUsnak, hogy technikai fejlődés fö eredményeit, tendenciáit is. a tudományos mi gismerés mellett a valóság mu-* Ezeknek a feladatoknak a felsőoktatási intézmévcszi megismerése is a művelődés része legyen. nyék csak együttműködve tudnak eleget tenni. Ezért mindenekelőtt az „átoktatást” és „áthallga7. Erősíteni kell az egyetemek és főiskolák sze- tűst” kell lehetővé tenni. rcpét hazánk nemzetközi kapcsolaUiban: elsősor- b) A felsőoktatás meghatározott ágaiban. így a bán a képzősben való kölcsönös feladatvaUalas, az pedag6gusok. a vállalati gazdálkodási szakenibeoktatok tovabbk pzesenek speciális formai, vala- £k a mérnök- és agrárszakemberek (üzem- es okmint a tudományos es művészeti egyuttmukodes leveles mérnök) képzésében tovább kell fejleszteni I réven. a kétszintü képzést. Ennek előmozdítását szolgálja A felsőoktatás funkciói határozzák meg a képzés a főiskolák és egyetemek képzésének jobb összetartalmát es folyamatát. Ehhez kell igaziUni a hangolása és differenciálása, illetve az „átjárás” képzési struktúrát, az intézményrendszert, ezekkel biztusiUsa az intézmények között. A Unterveket összefüggésben kell kialakítani a felsőoktatás sze- ügy kell alakítani, hogy a Unulnjányaikat abbamélyi állományát, anyagi-tárgyi feltételeit és irá- hagyok megszerzett ismereteiket pályájuk során nyitási rendszerét. hasznosíthassák. c) Mindenütt meg kell szervezni a diploma utáni képzést, részben a szakemberek szak- és határ- A képzés tartalma területi továbbképzése és átképzése, részben a vezető-, a kuUtó- és az okUtó-utánpótlás biztosítása A felsőfokú szakemberképzés rendkívül sokszí- érdekében. E feladat megoldásához jobb együttr.ü oktatási fonna, amely sem a tananyag kivá- működésre van szükség a felsőokutási inté/.mélasztásában és elrendezésében, sem annak közve- nyele és a tudományos intézmények, valamint a titésében nem túri a sémákat. A Urtalom, a mód- gyakorlat között. t szerek kidolgozása minden képzési ágban, minden 'Kiemelt fontosságú a pedagógusok továbbképintézménytipusban, sőt minden egyes felsőokUtá- zési rendszerének kialakítása. Ebben a képzési fóréi intézményben differenciált megközelítést igé- mában az a cél, hogy rendszeres legyen, minden nyel. A dinamikusan változó feltételek szüntele- pedagógus "^szt vegyen benne, s az eredményes nül megkérdőjelezik a képzési profilokat, illetve részvétel erkölcsi és anyagi megbecsüléssel járjon a képzés tartalmát, s ez is megköveteli a változU- együtt. A továbbképzést — ha a szükséges anyagi, tásokat. tárgyi, személyi és szakmai feltételek rendelkezésre állnak — a felsőokutási intézmények szelle1. Minden képzési ágban tantervileg is ki kell mi bázisán, a megyei ipedagógiai intézetek küzre, dolgozni a korszerű alapozó képzésnek és az erre működésével kell megszervezni, épülő szakosodásnak a rendszerét. Ahol a képzés l tartalma lehetővé teszi, ún. moduláris tantervi 3. A folyamatos korszerűsítés egyik ci'lja a hallszerkezetet kell kialakiUni. Ez azt jelenti, hogy a gatók általános műveltségének tudatos és tervszevalamely szakma elsajátításához szükséges ismere- rü továbbfejlesztése. Ezt szakmai fejlődésünk és teket olyan egységekből (modulokból) állítjuk ősz- az értelmiségi feladatok ellátására való felkészüsze, melyek a képzési folyamat egy-egy szaka- { lésük egyaránt megköveteli. 455 | _____ ________ I r 594_______________________________MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY__________________________12. szám ' • - • i
