1984. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
151
1 tagozódását, hogy ne legyen törés az egyes peda- Növelni kell az érettségi (képesítő, záró)'vizsga gngiai-pszichológiai szakaszok között, és az iskola- jelentőségét, megerősítve szerepét a középiskolai zás egesz ideje alatt biztosíthassuk mind a tanul- tanulmányok összefoglalásában, ellenőrzésében és mányaikban lemaradó gyermekek folyamatos fel- a felsőfokú továbbtanulásra való alkalmasság bizárkóztatását, mind pedig a gyorsaljban haladók zonyitásában. képességeinek optimális fejlesztését. Kívánatos, . , - „ , , ... , , hogy az iskolai kezdő szakasz megszervezése ősz- A gimnáziumi képzés elsődleges funkciója a feltálytanitós rendszerben történjék, s a középső pe- ^(oku tovabbtanuiasra való eredmenyes fclkeszidagógiai szakaszban fokozatosan térjenek át a tes. A ícltatedek fejlesztésével aira kell toi-ekedni, gyermekek a szakszerű oktatásra. Az alapkészsé- hfí& * nchtz körülmények kozott dolgoz., gimnagek, a képességek és a tehetség fejlesztésére, a ta- zlUi"ok 18 >*enycsen teljesíthessek c feladatot. í onnulási, művelődési szokások kialakítására az álla- t(f ^sadalmi érdekék fűződnek ahhoz, hogy ez az lános iskolai tanulmányok egész időszakában meg- iskolatípus mindkét nem szamara továbbá a f.zikülönböztetett figyelmet kell fordítani. E cél ér- kai munkat v,gZük Remekei “en is vonzóbb dekében speciális pedagógiai fejlesztő programok k'^m- Ld^tove kell tenni, hogy a tovább tanulni kidolgozására és a fakultációs rendszer kiterjesz- nem kiv.inok szamara bővüljenek a gimnáziumi v.m s..flkaa„ oktatás bctcjQgo évfolyamain a közvetlen gyakorlati elhelyezkedést előkészítő oktatás lehetőségei. 3. A gyógypedagógiai nevelés alapvetően két A szakközépiskolai képzés minőnségének folyaIrányban fejlesztendő: egyrészt speciális általános matos javításával a tanulókat fokozott mértékben iskolaként kell elismerni a jelenlegi gyogypetíagó- kell képessé tenni mind a meghatározott szakképgiai iskolákat, másrészt a szükséges gyógypedago- zettség elsajátítására, mind pedig felsőfokú — elgiai gondozást ki kell terjeszteni a közoktatás égé- sösorban szakirányú — továbbtanulásra. Ez utóbszére (az óvodás-, illetőleg a küzépiskoláskorúakra bit az elméleti jellegű fakultatív foglalkozások fejis). Gondoskodni kell a testi, érzékszervi és pszi- lesztésével is segíteni kell. A szakközépiskolának chikai károsodás minél korábbi időpontban töité- js széles körűen felhasználható s önállóan bővítnö felismeréséről és korrekciójáról, a gyúgypeda- hető, továbbfejleszthető általános és szakmai isgógiai intézményhálózat megfelelő fejlesztéséről, mereteket, képességeket kell kialakítania. A maiva^amint a gyógypedagógiai iskolák 8. osztályát nál jobban lehetővé kell tenni, hogy az oktatás clhe.ejezó tanulók pályaalkalmasság szerinti közép- sö s/akaszatban széles, átfogó szakcsoportos képzés fokú továbbtanulásáról, illetve a többi tanulóval folyjék, amit az iskolarendszerű szakképzés beícegyütt nem képezhető fiatalok speciális szakisko- jCzö szakaszában — az egyes kéozé«i irányoknak, lai képzéséről, ezáltal is elősegítve beilleszkedésü- megfelelő tanulmányi idővel — differenciáltabb, két a társadalomba. Folyamatosan javítani kell q. szakosodottabb oktatás kövessen. 1(5. évüket betöltött, önálló életvitelre képtelen fiatalok szociális ellátását és foglalkoztatását A technikusképzésnek 1985-től kezdődő fokoza(egészsegügyi intézeti ellátás). tos bevezetésével a szakközépiskolákban szükségessé váló új nevelési-oktatási programok és óra4. A középfokú oktatásban fokozatosan meg kell tervek kidolgozását is fel kell használni arra, hogy változtatni az iskoláztatás belső arányait az érett- mérséklődjék a szakmai tantárgyi rendszer elapeégit adé> középiskolai képzés javára, arra töreked- rózottsága, és az általános műveltség, valamint a ve, hogy a szakmunkásképzés egyre inkább közép- szakmai alapozást szolgáló tantárgyaknak — küiskolai képzés keretében valósuljon meg. Kivána- Ionosén az első két évfolyamon — nagyobb legyea tos, hogy az 1980-as évtizedben a nagy létszámú a részaránya. korosztályok iskoláztatásához tervezett hálózatbő- . ..... vités struktúrája segítse elő e célkitűzés megváló- ... középiskola^ képzés fokozatos szélesítésé, a sitását. Ennek az a feltétele, hogy a középfokú ne- kVzl\P~ ef felsőfokú oktatás mcgfele.o szcikezeh, velési-oktatási intézmények fejlesztése is kiemelt illetőleg tartalmi-pedagógiai illeszkedésé fontos az ’ társadalmi-gazdasagi program legyen. mtelmiscgi utánpótlás szempontjaiul is. Fokozottabban törekedni kell tehát arra, hogy a koaepis- A gimnázium és a szakközépiskola távlatilag is kóla mind minőségi, mind mcnnyisé'gi tekintetben őrizze meg, de az igényekkel és a lehetőségekkel megfelelő merítési alapot biztosítson a felsőoktaösszhangban a mainál fejlettebben lássa el jelen- tás számára. Lehetőséget kell teremteni a középlegi funkcióit. Az általános műveltség követel- iskolai tanárok rendszeres és aktív részvételére a ményrendszere és ismeretanyaga a kétféle közép- felsőoktatási intézmények felvételi vizsgáin. A feliskolában oly mc,don kerüljön közeleb begymáshoz, söoktatási intézmények oktatót vegyenek részt a hogy mindkét iskolatípus növendékei igényes álta- középfokú oktatás egyes formáiban, különösen a lános műveltség birtokába jussanak, s ezáltal to- technikusképzésben, a záró- és érettségi vizsgávábbtanulási esélyeik is növekedjenek. A maga- kon> i sr.bb szintű általános és szakmai elméleti műveltség elsajátításának igénye megköveteli mind az ál- A műszaki és agrár felsőoktatási intézmények talános, mind a szakmai műveltségi anyag kor- oktatóikkal, gép- es müszerállományukkal. laboszerűsitését. A két középiskola közötti átlépést ratóriumaikkal járuljanak hozzá a technikusképzés zökkenömcntcsebbé kell tenni. megalapozásához. /V/ • _____________I_________________________2_________________________i t ű " ' ’ 500_______________________________MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY__________________________12. szám
