1984. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
152
► t A szükebb értelemben vett speciális munkaköri Az iskolai felnőttoktatásnak a jövőben is feliképzést fokozatosan az iskolarendszer keretén adata, hogy biztosítsa a különböző okok miatt ál- 1 ivül eső munkáltatói feladattá kell tenni. A köz- talános iskolai végzettséggel nem rendelkező ifjú— ktatásban és a.munkahelyi, ágazati keretek kö- sági és felnőtt korosztály számára tanulmányainak ött végzett szakképzés feladatait, tartalmát és befejezését, illetve a már munkában állók kö/.épnódszereit úgy kell öszehangolni, hogy az l'JóO-as iskolai képzését. E feladatok eredményes megol•vek \\ gén megindítható legyen a munkahelyi ki- dasa szükségessé teszi a felnőttoktatás lartalmá'gészilo, specializáló képzés. nak, rendszerének és módszertani kultúrájának A szakmunkásképző iskolák tárgyi és személyi megújítását, továbbá az iskolarendszerű és az iscltételeinek javításával is elő kell segíteni a neve- diarendszeren kívüli szakma, képzés, illetőleg toö-oktató munka színvonalának emelését. Arra kell vaobkepzes jobb osszehangolasat. örekedni, hogy a szakmunkásképző iskolák a _ . ,. ,. , . . ...... .ónkról munkahelyi igényeknek megfelelően - Az oktatásnak a szocialista nemzetiségi poli•gyben a tanulók általános műveltségének szinvo- tlka megvalositasaban játszott szerepe megkívánlalát magasabbra emelve - eredményesebben ke- 3aa nemzetiség, oktatás tovabbfejleszteset. Gyara.zitsenek fel a különböző szakmákra, és a szakmát kel1 82 anyanyelven is foglalkozató ovoduk anulóknak egyre növekvő hányada végezhessen famat- a nemzetiség, altalanos iskolákban emelni érettségit adó szakmai középiskolát. A ^iskolázási ke“ az anyanyelvi oktatás színvonalat. Javítani veretszámok meghatározásakor figyelembe kell szükséges az országos es regionális iskolázást telvenni mind a népgazdaság szakemberszükscgletét, J^.to alfa anos iskolák gimnáziumok valamint a nind pedig a vállalatok, intézmények mindenkori h°Sk.^^ diákotthonok (kollégiumok) anyagi tehervállalásának mértékét is. A fiatalok feltételeit, felkészítésében növelni kell az üzemek, a vállalatok szerepét, érdekeltségét cs felelősségét. Jogi le- p . .. . , hetőségek megteremtésével és pénzügyiSisztönzés- c e e c k sel elő kell segíteni, hogy a nagy vállalatok - a , A közoktatási intézmények feltételeiben meg- maguk es más üzemek szakmunkasszuksegletenek ]evó nagyíokú különbségek, a nagv létszámú kork.e egitése céljából - szaitmunkaskepzo iskolákat ÜSZtüIyu^ átvezetése az oktatás intézményein, toisan- enn. vábba az átfogó korszerűsítési feladatok megvalóTörekedni kell a szakmunkástanulók ösztöndíja sitása a közoktatás személyi és tárgyi feltételeinek ;/ reálértékének megőrzésére. jtientös javítását igényli. Mivel a legnépesebb évA szakiskolai (pl. egészségügyi) oktatást a tár- jurátok a V II. ötéves terv idején egyidejűleg leszsadalmi es gazdasági igényeknek megfelelően n< l< jelenaz általános esakozopfokuiskoloKoan, szükséges fejleszteni. ezert a fejlesztések zöme 1985 es 199Ü kozott válik szükségessé. A diákotthonokban folyó nevelő-oktató munka , ,. hatásfokának növelésével, továbbá a tárgyi, sze- pcdagogusletszam a kővetkező évtizedben mélyi feltételekben területenként és intézmény ti- mintegy 13 000 fővel növekszik. A mennyiségi fejpusonkc nt is jelentkező különbségek fokozatos lisztesen belül fontos feladat az általános iskola csökkentésével arra kell törekedni, hogy egyre tartalmi munkájával szemben támasztott követeltöbb, tartalmas közösségi életformát biztosító kol- mények növekedése naiatt — a képesítés nélküli légiumunk legyen. nevelők alkalmazasanak fokozatos felszámolása. Minden iskolatípusban tartalmasabbá és komp- A közoktatás fejlesztési céljainak eléréséhez ellexebbé kell tenni az eszmei-erkölcsi nevelést, és engedhetetlen, hogy a pedagógusok erkölcsi és jobban fel kell készíteni a társadalomba való be- anyagi megbecsülése, élet- es munkakörülményei illeszkedésre. jelentősen javulnak. l 5. Iskolarendszerünkben sajátos feladatot látnak , 2- Teljessé kell tenni az óvodahálózatot A háel a művészetoktatási intézmények. A tehetségfej- lúzat elégítse ki a nemzetiségi és a gvogypedagólesztés általános feladatai és a művészeti tévé- S'a* igényeket is. Fokozatosan meg kell szüntetni kenység (zene-, mozgás, képzőművészet stb.) iránt az óvodák zsúfoltságát, megnövekedett igények egyaránt fontos feladattá teszik a különböző művészetoktatási intézmények 3. Az általános iskolák, a gyógypedagógiai iskotovábbfejlesztését, különös tekintettel a jelentős Iák. a nemzetiségi általános iskolák, továbbá kisehagyományokkal rendelkező zeneiskolákra és az gitö intézményeik (napközi otthon, tanulószoba, ének-zenei kultúra színvonalának emelésére. iskolai könyvtár, diákotthon) hálózatát alkalmassá kell tenni a nagy létszámú korosztályok színvnnal6. A felnőttoktatásra — az iskolarendszerű ok- csökkqnós nélküli oktatására, a szakrendszerű oktatásra és az iskolarendszeren kívüli képzésre — tatás teljes megvalósítására, az igények szerinti a korábbinál nagyobb szerep hárul a dolgozó fel- egész napos (az összehangolt tanórai és tanórán nőtt lakosság továbbtanulásában, műveltségének kívüli) foglalkoztatásra. Erőteljesen fejleszteni kell I gyarapításában, szakképzésében, át- és továbbkép- a gyermekétkeztetést, s bővíteni kell a gyógypedazésében. I gógiai nevelésre szorulók intézeti elhelyezését is. Pf>: ' | fi . * K I [ * 12. szám __________________________MŰVELŐDÉSI KÖZLÖNY_______________________________591 ' 2_______
