1984. május 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

232

Egy-egy esetben az is kitűnt, hogy a melléküzemág működéséhez a tsz csak a nevét adta, az valójában magánvállalkozás volt. a büntető eljárás mellett ilyenkor felvetődik a tsz vezetőinek felelőssége is. A szorosabb szakhatósági felügye- let megakadályozhatná az ilyen törvénytelen vállalkozások hosszas működését.

■- gazi.állóé ás törvényessé,. ;c

■ «

A gazdálkodás az ügyésztől látszólag távol álló tevékenység, de annak törvényessége számára korántsem közömbös. Az elmúlt években a magunk sajátos eszközeivel igyekeztünk a tapasztalt hibák, hiányosságok ellen fellépni.

1983-ban 23 vállalatnál /intézménynél/ megvizsgáltuk a vállalati belső ellenőrzésre vonatkozó jogszabályok érvényesülését.

A belső ellenőrzés szabályai egyáltalán nem újak, de tapaszí.y

V SBTC, j talataink szerint azok még mindig nem érvényesülnek maradóktalonul. A belső ellenőrzés átfogó rendszerének elemei a vizsgált vállalatok tulr^omé többségénél kiépültek, de a belső ellenőr kiválasztása, megbecsülése nem mindenütt megfelelő.

1 J ÜK ' Vizsgálataik hasznosítása nem mindig történik meg, gyakran

' • V

munkakörébe nem tartózó feladattal foglalkoztatják. így például az egyik kereskedelmi vállalat belső ellenőrét reklamációk rendszeres kivizsgálásával bizták meg, sőt mint a "fegyelmi ügyek vizsgálóbiztosát" vették igénybe. Tapasztala- , taink szerint baj van némelykor a vezetői szemlélettel is,

mert néha az igazgató a belső ellenőrt a munkája akadályozójának tekinti, holott megfelelő foglalkoztatás esetén munkájának eegitője lehetne. így esetleg nem fordulhatna elő olyan helyzet, hogy például az igazgató a vállalat által teljesített kétszeres kifizetésről közel 3 év múlva, az ügyészség leveléből értesült.

A gazdálkodással kapcsolatos törvénysértések szankcionálásának egyik leghatékonyabb eszköze a r;azdaaá£i birsá/t kezdemé(

nyesése. Az elmúlt évben három esetben éltünk ilyen előtörjcsz- H' téssel. Mindhárom ügy igen tanulságos. J9H. Kj- 14 -