1983. március 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
170
) szakos bűncselekmény. Az erőszakos bűncselekményeknél gyakoribbá váltak a többes vagy csoportos elkövetések, de tapasztalható, hogy általában a bűncselekmények véghezvitelének módja, az erőszak alkalmazása Í3 durvább, kegyetlenebb mint korábban. Az Ö3szbünözé3en belül a legnagyobb részarányt a vagyon elleni bűncselekmények képvLselik, A leggyakoribb elkövetési forma a lopás. Az utóbbi időben jelentősen megnőtt a bűnszövetségben, szervezetten, betörés utján az állampolgárok sérelmére megvalósított, jelentős kárrel járó bűncselekmények száma. A szervezett és jól előkészített véghezvitelre mutat, hogy a legtöbb esetben a legkülönbözőbb biztonsági zárak felnyitása sem jel nt különösebb akadályt, s az elkövetők a helyszin körültekintő felderítése után, gyakran több-százezer forint értékű zsákmánnyal távoznak. Nem csökkent a hétvégi házak, üzletek, gépkocsik feltörésével és kifosztásával elkövetett bűncselekmények, úgyszintén az áruházi tolvajlások, a.munkahelyen elkövetett vagyon elleni bűncselekmények száma sem, A társadalmi tulajdont károsító bűncselekmények elkövetését gyakran az teszi lehetővé, hogy a vállalatok, intézmények a gazdálkodás fontos területeit szabályozás nélkül hagyják, vagy i éppen az előírások érvényesitését nem biztosítják. Esetenként az áruszállítás fogyatékosságai hatnak közre. Ezekben az esetekben tapasztalható főként az elkövetés okai között a megfelelő ellenőrzés hiánya. E bűncselekmények nagy részénél a társadalmi tulajdonban okozott kár kisebb, nem haladja meg a pár ezer forintot, de mind több esetben fordul elő a több millió forintos károkozás. A gazdasági bűncselekmények közül gyakori a külföldi árucikkekkel való üzérkedés. Esetenként előfordul a megfelelő jogosítvány nélküli ipari—kereskedelmi tevékenység és ipari vállalfáí Fo I ■ O- 4 -
