1983. március 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
171
kozással megvalósult üzérkedés is. A vásárlók megkárosításának elkövetői változatlanul az élelmiszerkereskedelemben, a tüzelőanyag-szállításban dolgozók közül kerülnek ki. A csekély számú felelősségre vonások magyarázata elsősorban abban található, hogy a bűncselekmények törvényi tényállásához tartozó folyamatos tevékenység bizonyítása csak rendszeres ellenőrzés utján lehetséges. A nem folyamatos, egyszerű kárositás bizonyítása esetében pedig csak szabálysértési felelősségre vonásnak lehet helye. A gazdasági vesztegetések miatti büntető eljárások csekély száma ugyancsak nem tükrözi a valós helyzetet. A korrupciós bűncselekmények felderítése leginkább azért marad el, mert az ilyen bűncselekmények elkövetőivel szemben - érdekeik téves megítéléséből fakadóan - az érintett "áldozatok" sem lépnek fel. A bűncselekmények felderítése tehát azért is nehéz, mivel az aktiv - az előnyt nyújtó - vesztegetők, akik jogos vagy jogosnak vélt, esetenként pedig eleve jogtalan igényeiket meg nem engedhető módon kívánják megoldani, éppen úgy bűncselekményt követnek el, mint a kötelességüket megsértő ügyintézők. A felderítés eredményességét mutatja, hogy több nagyobb volumenű ügy indult a külkereskedelem területén elkövetett korrupció miatt és most folyik egy - a kisajátításokkal összefüggő - nagykiter- jedésü vesztegetési ügy tárgyalása a Fővárosi Bíróságon. A devizabüncselekmények indítékait tekintve két fő típusban tömörithetők: az egyik a kifejezett nyerészkedésre, a másik I az egyéni vagy családi célokat szolgáló, alkalmi nyereségre, törekvés. A felelősségrevonás ennek megfelelően differenciált. A vambüntettek leggyakoribb megjelenési formája a külföldön turista-, vagy látogató-ut alkalmával vásárolt, illetve ajándékba kapott áru elvonása a vámellenőrzés alól, a behozott értékek el tagadása. _ - . i i
