1982. október 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
11
| r 1! " n díjig 1 szobás tanácsi bérlakásra jogosulttá válnak és nem kényszerülnek ingatlanvásárlásra, ha vagyonuk nincs, vagy annak értéke a 80 ezer Ft-ot nem haladja meg. A tervezet a lakáscserék élénkítése és a fokozatosság megvalósítása érdekében lehetővé teszi, hogy bérlakás átadása ellenében minőségi csereként, de magasabb összegű térítés mellett nagyobb, vagy jobb minőségű tanácsi bérlakáshoz jussanak azok, akiknek egy főre jutó átlagos havi jövedelme a 3500,— Ft-ot nem haladja meg, és vagyonuk értéke 1 80 ezer Ft-nál nem magasabb. Az állami kedvezménnyel létesülő tanácsi értékesítésű (szövetkezeti) lakások száma fokozatosan csökken és 1986-tól ez a lakásellátási forma megszűnik. A tanácsi beruházásban a jövőben is épülhetnek értékesítés céljára szövetkezeti lakások, amelynek hitelfeltételei az általános hitelfeltételekkel megegyezlek lesznek. Erre figyelemmel a tervezet a kedvezményes tanácsi értékesítésű lakásjuttatás igényjogosultsági feltételeit változatlanul hagyta, ugyanakkor az állami kedvezmény nélkül épülő tanácsi értékesítésű és az építtető szervvel kötött megállapodás alapján tanácsi elosztású, személyi tulajdonú lakások juttatásánál mellőzi a jövedelmi-vagyoni határok megállapítását. Az egyeztetés során felmerült és indokolt igény, hogy a jövedelem, illetve vagyoni határok minimális túllépése esetén legyen lehetőség az alacsonyabb terhet jelentő lakásellátási formában az igénykielégítésre. A tervezet e kérdést a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai mérlegelési jogkörébe utalja és lehetővé teszi, kivételesen indokolt esetben az egyedi elbírálást. Felhívja a figyelmet azonban arra, hogy ilyen kedvezményben nem in- dokolt részesíteni azokat, akiknek igazolt havi keresete — köztudottan — alacsonyabb a tényleges havi jövedelemnél. 4. A javaslat tételesen felsorolja a jövedelmi és vagyoni viszonyoktól független lakásjuttatás lehetőségét, amely a hatályos szabályozással összhangban nem szűkíti, hanem javítja az igénykielégitésre fordítható lakások összetételét. Emellett lehetővé teszi, hogy a szükséglakások mellett a különösen kedvezőtlen adottságú, vagy műszaki állapotú tanácsi bérlakások átmenetileg jövedelemtől függetlenül hasznosíthatók v legyenek. 5. Az 1981-ben végrehajtott lakásigény-megújítás óta eltelt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakásigények nyilvántartása nem teljesen „élő” adatokat tartalmaz. Ez a körülmény, továbbá a lakásgazdálkodás rendszerének módosítása, a jelentősebb anyagi terhet igénylő lakásellátási formában épülő lakások arányának növekedése szükségessé teszi a fővárosban nyilvántartott lakásigénylések ismételt felülvizsf gálatát. A tanácsok feladata, hogy a lakásigénylésekről mindenkor pontos nyilvántartással rendelkezzenek, ezért a változások bejelentésében énde- keltté kell tenni az igénylőket. Az igénymegújitást a központi jogszabályok szerint 1983. év első felében kell végrehajtani. A tervezet az igénymegújítást, illetőleg új igénylés beadását igénylési 7
