1982. október 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
12
letét befizetéséhez köti. Az igénylési letét elsősorban előtakarékosságul szolgál, mert a lakásjuttatáskor azt beszámítják a lakáshasználatbavételi dijba, illetőleg az értékesítési árba. A lakásigénylök egyúttal érdekeltté válnak abban, hogy igénylésük adatait folyamatosan pontosítsák, mert ha időközben lakásproblémájukat más módon oldják meg, a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszakapják. Az igénylési letét összegét a javaslat az igényelt lakás ellátási formájától, komfortfokozatától, szobaszámától és a család szociális helyzetét is figyelembe véve differenciáltan 1000—7000,— Ft közötti összegekben állapítja meg. 6. A lakáscserét kérők egy része a jelenlegi lakása átadása mellett kér hasonló, vagy kisebb lakást. A javaslat az ilyen, illetve a lakásgazdálkodási szempontból előnyös kérelmeket lakásfelajánlásnak minősíti. E kérelmek előterjesztői számára nem írja elő az igénylési letét befizetését, ugyanis a cserelakás juttatása alkalmával a használatbavételi díj fizetési kötelezettség általában nem a felajánlót, hanem a tanácsot terlieli. A lakásfelajánlásnak minősülő lakáscserék a vagyoni-jövedelmi viszonyoktól függetlenül és névjegyzéken kívül teljesíthetők a lakásügyi hatóságok, vagy az ingatlanközvetítő szervezet közreműködésével. 7. A fokozatosság elve megvalósításának a lépcsőzetes tanácsi lakáskiutalási rendszer mellett a lakáscsere-rendszer kiépítése is alapvető eszköze. A tanácsi lakásgazdálkodás mellett az állami szervezeteknek. így az ingatlanközvetítő vállalatnak és az OTP-nek fokozottabhan részt kell venni a tanácsi bérlakások cseréjében, illetve a személyi tulajdonú lakások vásárlásában és értékesítésében. A lakások cseréjével kapcsolatos szolgáltatói tevékenység javítását kívánja elősegíteni a tervezet azzal, hogy iú a lakáselosztási tervben a Végrehajtó Bizottság határozza meg az ingatlanközvetítő szerv részére a lakáscserékre felhasználható lakások számát és a felhasználás irányelveit. A lakásbérleti jogszabályok 1983-tól felhatalmazzák az ingatlanközvetítő szervezeteket a lakásforgalomban való közvetlen részvételre, vagyis a rendelkezésére álló lakásokat — hatósági jóváhagyással — állampolgárokkal kötött szerződés alapján elcserélhetik. A lakásügyi hatóság, illetve a Fővárosi Ingatlanközvetítő Vállalat a nagyobb — 2,5 és többszobás — lakások átadói számára elősegítheti a szét- v költözést, ugyanakkor indokolt szociális körülmények mellett az ingatlant vételre felajánlók számára — értékarányos térítés mellett — cserelakásként tanácsi bérlakást adhat. Ez elsősorban a többgyermekes családok és a nyugdíjasházba költöző ingatlantulajdonosok lakáshelyzetét javítja. 8. Az állami bérlakások lakbérének emelésével mérséklődik a fenntartási kiadások állami dotációja, növekedik az ingatlankezelő szervezetek és a lakosság érdekeltsége, felelőssége a lakások használatában. Cél, hogy a lakbérek fedezzék a fenntartási, felújítási és karbantartási kiadásokat, ugyanakkor a lakbéreket a lakás használati értékét figyelembe véve az eddiginél lényegesen differenciáltabban kell megállapítani. A lakások használati értékét a szobaszám, komfortfokozat, alapterület 8 ,1-- \l f % | r I " 'I J
