1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

172

r ^

A Csepeli tapirgyár közvetlen környezetében végzett táppénzes megbetegedési vizsgalatok adatai egyértelműen bizonyítják a légúti megbetegedések és a légszennyeződés közötti összefüggést /15., 16. ábrák/.

a fővárosban 1974 óta működik mérőhálózat /jelenleg 24 helyen/ mely a levegő minőségét ellenőrzi, folyamatban van napjainkban egy monitorhálózat kiépítése is főváros 5 pontján, a jövőben ő helyen automatikus mérőműszerek regisztrálják a levegő minőségét, üzen kivül célzott vizsgálatok történnek az iparból és a közlekedésből eredő szennyezők megállapítására.

A megfigyelt levegőszennyezők közül az utóbbi években a kéndioxid mérsékelten csökkent. Az ipari területeken /IX.,

X., XI., XIII., XXI. kerület/, valamint a téli fűtési hónapokban azonban jelentősebb a szennyeződés. Az ülepedő por mennyisége a nyári hónapokban növekszik, más hónapokban mérsékelten csökken. Hely énként, pl. III • , XI. kerületekben állandóan magas, a közúti közlekedésből származó szennyezők közül,a szénmonoxid a vizsgált minták 70 %-ában, az ólom 98 %-ban határérték felett van.

A környezeti za.i tipikusan nagyvárosi ártalom, főbb fór► *V >•

rásai az ipari üzemek, a közlekedés, az épületgépészeti berendezések. Az ipari üzemek környezetre kisugárzott zaját az üpitéstudományi Intézet vizsgálta 1979-ben. A fővárosi üzemek 45 %-a,zajos a környezet szempontjából, az érintett lakások száma mintegy 12 ezer, a lakósszám kb.

34 ezer fő.

A közlekedés növekedése a környezet zajterhelését fokozza.

Budapest zajtérképét a 7* ábra, a füredi úti lakótelepen végzett zajvizsgálat eredményeit a 8. ábra mutatja be.

"ff I h »j mm ■ .. j