1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

173

r n

fc I -10A gyorsforgalmi, főforgalmi és forgalmi utak zaja is kb. 10 dB/A/-el meghaladja az átlagos 65 dB/A/ városi nappali zaj szintet. Budapesten a légiközlekedés által okozott zajterheléssel is számolni kell. A ferihegyi Kepulőtér környezetében a 65 dB /W-nél nagyobb zaj- szinttel terhelt terület közel 50 km volt.

a fővaros vizgazdalkodanában kiemelkedő jelentőségű a Duna, mivel a parti szűrésű viz a legfontosabb viz- nyérési lehetőség. A Duna kémiai vízminősége az utóbbi években általában 11. osztályú, amit az érkező viz határoz meg. a bakteriológiai vízminőség a Duna Budapest feletti szakasznánál 11-111., a budapesti szakaszé pedig III. osztályú. A Duna budapesti szakaszának elsődleges problémája a bakteriológiai szennyezettség. A fővárosi kis vízfolyások /Bákospatak, Szilaspatak, Ördögárok/ vízminősége mind kémiai, mind bakteriológiai szempontból rosszabb a Dunáénál.

A fővárosi Vizmüvek által termelt viz bakteriológiai és kémiai szennyezettségének alakulását az 5* és 6. ábrák mutatják. Az utóbbi években tapasztalható minőségromlás összefüggésbe hozható a partiszürésü kutak térségében végzett kavicskotrások káros hatásaival, a Duna bakteriológiai szennyezettségének fokozódásável és a vízkezelés nem kielégítő voltával, üz a minőségromlás azonban nem jelent közvetlen veszélyt a fogyasztóra.

a fővárosban naponta kb. 1,5 millió m3 szennyviz keletkezik, melyből kb. 1 millió m3 a közműves csatornahálózaton, illetve szennyvíztisztítókon keresztül a Dunába kerül, Bz utóbbi szennyvízmennyiség 6 /*-át tisztítják biológiailag. Az üszak-pesti szennyviztisztitó üzembe- helyezósóvel a 6 %-os tisztítási arány 17 %-ra emelkedik.

Gondot jelentenek az ipari szennyvizek, melyek eló-