1982. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
171
,r ... n széleskörű társadalmi mozgalom /bzóp, tiszta, virágos Budapestért/ nyomán egyes területeken már tapasztalható javulás, de nem kielégítő még a helyzet. a nagyvárosi környezet tartalmazza mindazokat az ártalmakat . melyek a világ valamennyi nagyvárosára jellemzőek, közismert pl. a levegósz^nnvey.ődftflT * BVTV adatai szerint a főváros lakosságának 24 /“-a. kéndioxid, illetve 12 >-a porral szennyezett levegőjű térségben ól. a fővárosi levegő minőségét a szennyező források, a földrajzi adottságok, a meteorológiai tényezők együttesen határozzák meg. Légszennyeződés főként az iparból, a fűtésből és közlekedésből származik, a helyhez kötött szennyező források száma a fővárosban 1981-ben 8404 volt /129b telephelyen/, ez az országban lévő összes légszennyező forrás több mint 50 jo-a. Közülük kb. 200 iparvállalat a legjelentősebb szennyező. ▲ fővárosban a bO-as évek második felétől átfogó intézkedések történtek a lakások fűtési rendszerének korszerusi- tésére /földgázprogram, távfűtés/, melyek következtében több mint 450 ezer lakás fűtése vált korszerűvé, ünnek ellenére ma is számottevő a lakossági tüzelésből eredő szennyeződés, mivel közel 300 ezer lakásban van még egyedi , fűtés. ▲ megnövekedett közúti gópjármuforgalom speciális szeny- nyező anyagaival /szénmonoxid, rákkeltő szénhidrogének, ólom/ jelentős egészségkárosító tényező. Világszerte a krónikus légzőszerv! betegségek és a tüdőrak gyakoriságának növekedését többek között a nagyvárosok szennyezett levegőjével hozzák összefüggésbe. /\1( I ■§■ ? ________________________
