1981. június 29. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
258
r — " ,r n- lo2 280 millió Ft központi alapokból biztosított bérkedvezményben részesültek. A bérpreferenciák több mint felét, a tömegközelekedés javitása érdekében a Budapesti Közlekedési Vállalat kanta. A Fővárosi Sütőipari Vállalat a termékek minőségének javítására 10,5 millió Ft, a kerületi ingatlankezelő vállalatok szervezett korszerűsítésre 10 millió Ft bérpreferenciában részesültek. A tanácsi kiskereskedelem a központi intézkedések megvalósítására, bérelmaradások mérséklésére és pályázati bérpreferenciaként 26,4 millió Ft támogatást kapott. A budapesti hidak korszerűsítési munkáiban résztvevő vállalatok a felmerült többletmunkák díjazására, jutalmazásra közel 10 millió Ft-ot használhattak fel. A tervidőszakban érvényben lévő bérszabályozási rendszerek által biztosított és kigazdálkodott bérfejlesztések, a bérarányositó jelleggel juttatott bérpreferenciák, valamint a központi bérpolitikai intézkedések e- redményeként az átlagbérek is kedvezően alakultak. Az összes fogla lkozta- tott, továbbá a teljes munkaidőben foglalkoztatott fizikai és nem fizikai x / munkavállalók átlagbére a tervezettnél - és pl. a kiskereskedelemben és a személyi- és gazdasági szolgáltatás ágazatokban a budapesti vállalatok átlagánál is - erőteljesebben, de a termelékenységi /hatékonysági/ mutatók változásánál mérsékeltebben emelkedett. A tanácsi vállalatok 1980. évben a várhatónak megfelelően összességében 5,5 %, ezen belül az egyes bérszabályozási formákban 5,0 - 7,1 %-os mértékű bérszinvona 1-növelést hajtottak végre. A tanácsi költségvetési intézmények a tervidőszakra mintegy 12 ezer fős létszámfejlesztést irányoztak elő, azonban a foglalkoztatottak átlaglét- f száma ténylegesen 10,3 ezer fővel emelkedett. A létszáimövekedést szinte teljes egészében a legnagyobb munkaerő-gondokkal küzdő területeken az e- gészségügyi és szociális, valamint az oktatási- és kulturális ágazatokban sikerült realizálni. Az egészségügyi intézményekben a tervezett közel 5,8 ezer fővel szemben 3,6 ezer fővel emelkedett a létszám. A munkáltatók a hiányzó munkaerők pótlására, a meglévő állomány megtartása és szakképzettségük növelése érdekében többirányú intézkedést tettek. Bővitették a főálláson kívüli foglalkoztatásban résztvevői körét, amelyet kedvezően befolyásolt a foglalkoztatási szabályok módosulása is. Megszervezték az egészségügyi szakdolm\ ^
