1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

36

I

r - 23 A budapesti agglomeráció belső közlekedése szempontjából az átkelő és kompjáratok fejlesztése a feladat.

A légi közlekedés bázisa a Ferihegyi közforgalmú repülőtér, amely a második fel- és leszállópálya megépitésével, a jelenlegi pálya átépítésével, uj utasforgalmi épülettel, valamint a kiszolgáló létesítmények teljes korszerűsítésével és bővítésével alkalmas lesz a távlati légiforgalmi igények kielégítésére.

Nagy távlatban a közúti főhálózat hossza 852 km-re növekszik a jelenlegi 518 km-ről.

A Budapesti Közlekedési Vállalat vonalainak összhosszusága mintegy 1034 km, ebből a gyorsvasúti hálózat 141 km, a1villamosvasúti hálózat 150 km hosszú lesz az ezredforduló után.

u

yft ■

' e 2

A városi tömegközlekedés hálózatsürüsége 1,9 km/km , a beépi2

tett területre számítva 3,95 km/km lesz. Ez a párhuzamos közlekedésü szakaszok levonásával a város teljes területére szá2 2 mitva 1,82 km/km , a beépített területre számítva 3,8 km/km

v fajlagos vonalsűrűséget jelent. A gyorsvasúti ellátottság az

egész főváros területére számitva 0,26 km/km értékűre növekszik. Ezek a fajlagos értékek egyértelműen azt bizonyítják, hogy a tervezett fejlesztés eredményeként Budapest tömegközlekedési rendszere megközelíti a hasonló nagyságú európai nagy- t városok tervezett ellátottságát, és a jelenleg is jónak mondható területi ellátottság tovább javul.

2. A budapesti agglomeráció tömegközlekedési hálózatának fejlesztése

A fővárosi közlekedésben a tömegközlekedés elsődlegességének jelenleg és távlatban is - különösen a hagyományos beépitett- ségü városrészekben - érvényt kell szerezni. -