1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
32
\ \ f 2. Lakásépítés, központok A város területi fejlődése szempontjából is a legfontosabb tényező a lakásépítés. A 15 éves lakásépítési terv 300 ezer uj lakás felépítésével számol, vagyis a szanálandó lakások figyelembevételével 1976-1990 között a lakások száma 190 ezerrel gyarapodik. Távlatban 920-940 ezer lakás lesz a fővárosban, az egy lakásban lakók száma a mai 3 főt megközelítő értékről 2,3 főre csökken. 1 A lakások döntő hányada /90%-a/ telepszerűen épül, zömében uj, ma még beépítetlen vagy alacsony laksürüségü területeken. Nagyobb távlatban jelentősebb lesz a belső, elavult területek rekonstrukciója, ami hozzájárul a fővárosi lakásállomány minőségének javításához. I <<> A lakásépítés súlyponti területe a III., IV., XIII., XV., XVIII., XIX., a XX., és a XXI. kerület, ezekben épül a tervezett lakások mintegy harmada. Az agglomerációs övezetben az ezredfordulóig mintegy 55-60 ezer lakás felépítésével kell számolni, közel 45%-át több1 '"ír szintes telepszerű formában. A többszintes telepszerű lakásépítés súlyponti területei Budaörs, Szigetszentminklós, Százhalombatta, Dunakeszi, Szentendre, Budakeszi, Kerepestarcsa, Gyál, Diósd, Pilisvörösvár, Solymár, Budakalász, Pomáz, Érd és Dunaharaszti. * A lakásépítési terv a közlekedésfejlesztés számára összetett feladatot jelent:- fel kell tárni az újonnan beépülő területeket. A közúti és a tömegközlekedési hálózat, illetve az átalakuló hálózatokon a közlekedés, különösen a kiemelt jelentőségű tömegközlekedés megfelelő üzeméről gondoskodni kell; HP 'bv
