1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
25
A reggeli csúcsidőszakokban, 5-9 óra között az egész napi egyirányú forgalomnak közel 50%-a érkezik a fővárosba. Az 1970. évihez hasonlítva a fővárosba érkezők száma stagnált, a közlekedési eszközök aránya változott. Az egyéni közlekedés aránya 12,6%-ról 19%-ra emelkedett 1970-75 között. A MÁV részesedése 7%-kal csökkent, ennek megfelelően nőtt a Volán részesedése 2%-kal, a BKV-hévé, illetve az autőbuszközlekedéA fővárosi uthálózton 1975-ben az összes személygépjármü- -forgalom az 1963. évinek 3,83-szorosa, a tehergépjármű- forgalom 1,97-szerese volt. A teljes közúti forgalom növekedése 2,85. A városhatáron áthaladó kétirányú forgalom az 1963. évinek 4,0-szeresére, az átmenő forgalom 5,3-szorosára A teherforgalom alakulása A budapesti agglomeráció áruszállitási forgalma évi 150 mii- lió tonna volt 1977-ben. Ennek 7%-a vizi utón, 65%-a közúton, 28%-a vasúton bonyolódott le. Az átlagos szállítási távolság közúton 18, vasúton 29 km. A szállitott árumennyiség 36%-át közhasznú, 17%-át célfuvarozó vállalatok, 47%-át közületek fuvarozták. A monocentrikus városszerkezet miatt a Belváros és a környező kerületek kiskereskedelmi szállításai az összes budapesti szállítás felét teszik ki. A raktárakhoz kapcsolódó forgalom területi elosztásánál a helyzet valamivel kedvezőbb, azonban a belső városrészekben - elsősorban a Belvárosban - működő raktárak a megközelítés és a rakodás szempontjából komoly gondot okoznak. A belvárosi és budapesti összes raktárkészlet értékének 10%-át teszi ki. A belvárosi raktárak forgalmának kb. 90%-a területtől "idegen", a forgalmat nem itt kellene J ^ ------------------