1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
26
II ”I lebonyolítani. A szállított terniékek 2/3 részét az ipari, építőipari és bányászati termékek teszik ki, a fennmaradó 1/3 rész felét az élelmiszeripari termékek, a másik felét pedig egyéb áruk alkotják. Az agglomeráció területén található vasútállomások forgalma *» évente 5,6 millió tonna, a kikötői forgalom 5,7 millió tonna. A legnagyobb forgalmú állomások: Rákosrendező, Angyalföld, Duna-part, Nyugati pu., Kőbánya-hizlaló, Budafok-Háros. A BKV villamosvasúti és hév-hálózatán évente 1,5 millió tonna árut szállit 13,7 millió tonnakilométer teljesítésével. A szentendrei, a gödöllői és a ráckevei hév-vonalakon kivül az újpesti és a kőbányai villamosvasúti vonalszakaszon van jelentősebb teherszállítás. A növekvő tömegközlekedési igények miatt azonban a szállítási teljesítmények jelentős csökkentésével kell számolnunk a BKV hálózatán, mert a teherszál- litás a személyszállítás üzemét nagymértékben zavarja. A HÉV vonalak gyorsvasuttá fejlesztésével összefüggésben a teheráru- forgalom megszűnésével vagy csökkentésével kell számolni. A főváros és az övezet zavartalan ellátása érdekében szervezett intézkedésekre van szükség a teheráruforgalom közútra terelésével kapcsolatosan. A vizsgálati eredmények függvényében és nagyságrendjében ki kell jelölni a körzeti pályaudvarokat, biztosítani a megfelelő közúti kapcsolatokat, gondoskodni a szükséges közúti szállító kapacitásról és üzemi létesítményekről. t A közúti teherszállítók az úthálózatot differenciáltan veszik igénybe. Ennek okai:- forgalomtechnikai intézkedésekkel az átmenő teherforgalmat a belső területekről kitiltották, a kamionok és a Budapesten átmenő nehéz-teherforgalom számára külön hálózatot jelöltek ki,- a nagy tömegű áruszállításokhoz az úthálózatnak az ipari és a raktározási területek közötti kiemelt szakaszait veszik icrénybe /bevezető, sugárirányú útvonalak, Hungária krt. stb./.
