1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
15
\1 j 1- 4 ' I. A jelenlegi helyzet /1977-79-es adatok/ 1. A budapesti agglomeráció adottságai Budapesten él az ország lakosságának 20%-a, a szocialista ipar, az építőipar és a kereskedelem foglalkoztatottjainak 29, 41, illetve 28%-a, itt található a munkahelyek 24%-a, az ipar állóeszközértékének kb. 25%-a. A főváros lakosságának száma 1979-ben 2 060 000, a környező településeké 382 000 fő volt. A népsűrűség a fővárosban 2 3944 fő/km , a környéken ennek kb. 10%-a. A laksürüseg a fővárosban átlagosan 106 fő/ha, de a belső területeken az 1000 fő/ha értéket is eléri. 1 • *■* Az ország hat gazdasági-tervezési régiója közül Budapest és Pest megye alkotja az un. "központi" régiót. Budapesti központi szerepének történeti kialakulása számos gazdaság-, ipar- és közlekedéspolitikai tényezőnek tulaj- donitható, immár két évtizede azonban az országos település- fejlesztési koncepció alapján a főváros szerepének további növelése helyett a vidéki városok és az elmaradt országrészek erőteljes fejlesztése van folyamatban. } Az ország közlekedési hálózata a főváros központi szerepkörének megfelelően alakult ki: a vasúti és közúti főhálózat lényegében centrális felépitésü. A centrális közlekedési hálózat miatt a fővároson számottevő tranzitforgalom halad keresztül, ami tovább növeli a fővárosnak az orszác te- rületszerkezetéből adódó rendkivüli forgalomvonzó hatását. Az agglomeráció 1670 km2 területéből 525 km2-t a főváros, 2 a fennmaradó 1145 km -t a környező 43 település övezete foglalja el. I 1 BV ' " ! * I
