1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
16
______ I 1 " ■ I * ( ) Budapest területének 37%-a lakással és közintézménnyel beépített, 11%-a ipari és raktározási, 10%-a közlekedési, 17%-a mezőgazdasági, 25%-a zöldterület, illetve vízfelület. A gépjármüvek száma 1979 évben 317 ezer, ebből személygépkocsi 236 ezer. A fajlagos személygépkocsi-ellátottság 114 szgk/1000 lakos, a fajlagos gépjármű-ellátottság 153 db/lOOCX ' Az elmúlt évtizedekben elsőrendű feladat volt a lakásépítés. Budapesten 1966-79. között 204 ezer uj lakás épült. A fővárosban évente 15-20 ezer uj lakás készül el. Az agglomeráció 5278 ha nagyságú iparterületének 70%-a a fővárosban található. Az 1 262 000 fővárosi munkahely 60%-a, a 99 ezer környéki munkahely 50%-a ipari és építőipari munkahely. * iu A főváros ma még lényegében monocentrikus. A Belvárosban koncentrálódik a kereskedelem, a szolgáltatás, a vendéglátás, a közművelődés és a közintézményhálózat jelentős része. A Belváros tehermentesítése és a kiegyensúlyozottabb terüS letszerkezet érdekében városrészközpontok és kerületi központok kialakítása van folyamatban. A fővárosban a Belvároson kivül Óbudán, Lágymányoson és Újpesten városrész-, a környéken /Szentendrén, Érden, Százhalombattán és Dunakeszin/ településcsoport-központ alakult ki. ^ 2. A budapesti agglomeráció közlekedési hálózata és létesítményei A közlekedési hálózat jellemzői A budapesti agglomeráció közlekedési hálózata a történelmi fejlődés eredményeképpen az országos településhálózatnak és a városszerkezetnek megfelelően sugaras rendszerű, és a pesti oldalon gyürüirányu kapcsolatok egészítik ki. Az agglomerációs gyürü városi kapcsolatait 11 vasútvonal, 4 BKV-hévH aH IBI 1 ^^ I-II
