1980. október 10. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

14

A koncepció végrehajtásától a lakosság utazási körülményeinek javulását, a városszerkezettel harmonikus egységet alkotó közlekedési rendszer kialakulását várhatjuk. A tömeg- közlekedési hálózat kapacitása, szolgáltatási szinvonala - gyorsasáq és megbizhatóság szempontjából - ésszerű korlátok közé szoritja az egyéni személygépkocsi-használatot. Az egyes területeket jól feltáró, sürü hálózat korszerű jármüvei "riválisai" leszenk a jövőben is - elsősorban a munkahelyre járásnál - a magán-személygépkocsinak.

A közúthálózat fejlesztése lehetővé teszi a városszerkezet átalakitását, uj külső összeköttetésekkel követi a területi fejlődést, egyben tehermentesiti a Belvárost is. A fejlesztés elsősorban a jelenlegi legégetőbb feszültségek feloldását /Duna-hidak, autópálya-bevezetések, szintbeni vasúti keresztezések, körutak: Hungária krt. stb./ célozzák.

<4/

A budapesti agglomeráció közlekedésfejlesztési tervkoncepciója a jelenlegi helyzet alapos elemzése és a jövőben várható közlekedési igények előrebecslése alapján az általános rendezési tervnek megfelelően két ütemre bontva határozza v meg a közlekedéspolitikai célokat és feladatokat:

I. ütem: az ezredforduló, a hosszutávu tervezés időtávlata

i

II.ütem: kitekintés az ezredforduló utánra /kb. 2020-ig, a * motorizációs telítettség elérésének várható idő\ pontjáig/.

A fejlesztési feladatokat a tervkoncepció a hagyományos al- ágazati bontásban dolgozta fel /tömegközlekedés és egyéni közlekedés hálózata, jármüvei, üzeme/, emellett a valóságos fejlesztési folyamatok alapulvételével a három legjelentősebb közlekedésépítési programra osztva tárgyalja. Ennek meg’MÉÍÉ&b S *

felelően mutatjuk be a tervkoncepció legfontosabb előirányzatait.

■ ■

> - 3 -