1979. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
9
\ Bár a közbiztonság helyzetét különösen érintő egyes erőszakos bűncselekmények összességükben csökkenő tendenciát mutatnak, sajnálatos módon ezek között lényegesen nem csökkent az élet elleni bűncselekmények száma, a rablásoké pedig jelentősen emelkedett. Megjegyzendő viszont, hogy az élet elleni bűncselekményeknél - néhány kivételtől eltekintve - az esetek túlnyomó többségében nem előre .'-kitervelt módon, aljas indokból, vagy nyereségvágyból történt elkövetésről van szó. A bűncselekményeket zömében indulati jellegű magatartással valósítják meg, az elkövetőket leginkább a gyűlölködés, a bosszú, házastársak, rokonok közötti családi kapcsolat megromlása, féltékenység, hirtelen harag stb. vezérli. Gyakori az elkövetők között az elme vagy idegbeteg személy is. * A rablási cselekmények elszaporodásának elsődleges okát az alkoholizmus sajnálatos terjedésében kell keresni. A rablást elkövetők közel 60 %-a ittas állapotban valósítja meg ezt a társadalomra kiemelkedően veszélyes bűncselekményt, s az esetek többségében a sértettek is ittasak. A típusos elkövetési mód az italboltokban, szórakozóhelyeken leitatott vagy ieittasodott személyek kifosztása. A rablást elkövetők általában züllött, lumpen elemek, igen sok közöttük a többszörösen büntetett visszaeső. Még sajnálatosabb, hogy sok a fiatalabb korú felnőtt a rablásért felelősségre vontak kö- * zött. « S Uj jelenség ebben a büncselekménykategóriában a hazánkba látogató külföldiek által - nem egy esetben ugyancsak külföldiek sérelmére - történő elkövetések egyre emelkedő száma. A közelmúltban több ilyen szervezett módon, többek által elkövetett rablás miatt hoztak bíróságaink példamutatóan szigorú Ítéletet. A rablások számának növekedése igen kedvezőtlen hatásI 3 ’fl « É | . 1 ■ — I- 4
