1979. szeptember 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

10

f

sai van a közbiztonságra és a közvéleményre. Jóllehet Budapesten szervezett alvilág nem alakult ki, az elmúlt években előfordult, néhány súlyos rablási cselekményből azonban már szervezettségre, előre kitervelt elkövetésre lehet következtetni.

Az egyéb erőszakos bűncselekmények, elsősorban a hivatalos személyek elleni, az állampolgárok testi épsége elleni támadások és a garázda cselekmények jelentős visz- szaszoritásához egyaránt hozzájárult a bűnüldöző szervek munkájában tapasztalható színvonal -emelkedés, az alaposabb felderitői munka, a törvényes és következetes ügyészi vádképviselet, továbbá a büntetőpolitikai elveket szem előtt tartó Ítélkezési gyakorlat.

A népgazdaság elleni bűncselekmények közül emelke-1

dő tendenciát mutat az üzérkedést, árdrágítást, vásárlók megkárosítását és vesztegetést elkövetők száma. A deviza- és vámbüntettek miatt a bíróságok ugyan 1978-ban kevesebb személyt vontak felelősségre, mint a korábbi években, ez azonban koránt sem jelenti azt, hogy az ilyen elkövetések száma valóban csökkent. Időközben ugyanis jogszabályok módosították e cselekmények tekintetében a szabálysértési értékhatárt, igy az elkövetők jórészét ma már nem a bíróság, hanem a szabálysértési hatóság vonja felelősségre.

' ' |

Nem hagyható figyelmen kivül az a tény sem, hogy a népgazdaság elleni bűncselekményeknél, különösen pedig a vesztegetés, árdrágítás, a vásárlók megkárosítása, valamint a deviza- és vámbüntettek esetében igen magas a latens bűnözés aránya, igy a statisztikai adatok általában nem fedik az ilyen jellegű bűnelkövetések valóságos számát.

Az üzérkedésnél gyakori, hogy egy-egy gazdálkodó egység- >

v //O ||---i;}