1979. március 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
165
/ a párt által kijelölt szónok és a lapok vezércikkei már egyaránt megtették, A mai emlékezés során, - azt hiszem - csak egy utat járhatunk. Felidézni, felvillantani a dicső 133 nap néhány legfontosabb budapesti eseményét, azokat az intézkedéseket, amelyeket az adott korben elődeink a történelmi szükségszerűségtől hajtva megtettek. S ha a 60 évvel ezelőtti események legfőbb következtetését le akarjuk vonni, nem tehetünk mást, mint megfogalmazzuk ismételten a magunk számára forradalmi elődeink példájának nyomán: lelkiismeretesen kell tennünk dolgunkat, miként tették ők is. A hat évtizeddel ezelőtt, 1919. március 21.-én kikiáltott Magyar Tanácsköztársaság, amely a Szovjetunió után a világ második munkásállama volt, már születésének másnapján céljainak megfelelő fontos és meghatározó intézkedéseket hozott. A forradalom szervei, közöttük a Fővárosi Direktórium, már v 1919. március 22,-én bejelentette, hogy: "a Forradalmi Kormányzótanács megbízásából átvette a főváros vezetését•" Kinyilatkoztatta: "csak egyetlen xaxgji törvényt ismer, s ez a főváros dolgozó népének érdeke, a proletárság hatalmának és fel- szabadulásának biztosítása." Felszólította a főváros lakósait, munkásait és alkalmazottait, hogy munkájukat fokozott kötelességteljesitéssel végezzék. A tanácskormány intézkedései és tettei önmagukért beszélnek. Március 25-től kezdődően, szinte egyhét leforgása alatt,olyan rendeletsorozatot bocsátott ki, amely a fokozatosság mindenfajta alkalmazása nélkül, arra volt hivatott, hogy JH v y \ * ü '** 'í ' t - — - — - - - - - - - - - - — I
