1979. március 27. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)

166

t

I

szinte egyik napról a másikra szocialista viszonyokat teremtsen •

Rendeletet bocsátott ki a Vörös Hadsereg létrehozásáról, a bankbetétek zárolásáról, az ipar, a bányászat, és a közlekedés szocializálásáról, a bérházak köztulajdonba-véte- léről, az általános munkakényszerről, de a munkához való jogról is. A burzsoá állam rendőségének helyébe intézkedett a Vörös őrség megszervezéséről, az élelmiszerkészletek lefoglalásáról, a színházak, a mozik, ós a filmipar államosításáról, a pénzintézetek szocialiaásáról, az arany- ós a valutakészletek beszolgáltatásáról. Kisvártatva ujabb rendelkezések következtek. Ezúttal, többek között, a szocialista társadalombiztosítási rendszer kiépítéséről, a nevelési-oktatási intézmények állami tulajdonba vételéről, a munkafegyelemről és nem utolsósorban a munkásegyetem felállításáról.

Az 1919. április 2.-án életbelépett alkotmány megható. >V

rozta a proletárállam célját és szervezetét, amelyben, a 6.§. szerint: "a falvak és városok ügyeit a munkások, katonák és földművesek helyi tanácsai intézik." A már áprilisban megtartott első magyarországi tanácsválasztás a dolgozók nagyszabású demonstrációja volt, a munkáshatalom, a Kommunista Párt mellett, a reakció, az imperializmus ellen. A Vörös Újság korabeli tudósítója beszámolt a Váci ut és környéke hangulatáról. Megirta, hogy végig a 12 km-es ut hosszában, s a körül a mellékutcákban ünneplőbe öltözött, zászlók alatt vonuló munkásokat, munkásaasszonyokat látott, akik ezen a nagy napon a magyar történelemben először élhettek az egyenlő, a titkos választó/féjo |

m- 4 -