1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
306
I l ■■■■■ 1 ség arra, hogy az iskolák épüljenek a telepszerű magánerős lakásépítkezésekhez kapcsolódóan, és jelentős anyagi támogatást (489 millió forint) adjunk a peremkerületeknek a lemaradás felszámolásához. Megvizsgáltuk a tanteremfejlesztés alakulását az 1977. december 31-i állapotnak megfelelően (lásd 14. sz. tábla). Az eredeti tervhez viszonyított 83,8" ,,-os részarányos teljesítés önmagában is gondot okoz, jelzi, hogy a beruházás, kivitelezés nem mutat kedvező képet. Ügy tűnik, hogy a lakótelepiekhez kapcsolódó célcsoportos iskolaépítés — bár több helyen most is fáziseltolódással — megvalósul; nehezen hozható be a telepszerű magánerős lakásépítéshez kapcsolódó 1 lemaradás. Ugyancsak gondok jelentkeznek a kerületi beruházásoknál, mert a tervidőszak hátralevő részére eső beruházásoknak csak mintegy 50° „-a műszakilag előkészített. Ha a jelenleginél nem tudunk gyorsabb építési ütemet diktálni, a tervidőszak végére újabb nehézségek jelentkeznek. 4 A jelentkező feszültségeket központi intézkedésekkel is igyekeztünk csökkenteni: szolgálati lakásokat szabadítottunk fel tantermi célokra: ideiglenes jelleggel lakásokat adtunk át napközi otthoni foglalkozásra. Hozzájárult az. elhelyezési feszültségek csökkentéséhez a szaktantermi rendszerben tanító iskolák i számának emelkedése, amellyel az iskolaépületek kihasználtsága is növekedett mintegy 15—20° 0-kal. (A szaktantermi rendszerben tanító iskolák számának és arányának növekedését a 15 sz. tábla mutatja.) A reális képhez azonban hozzátartozik, hogy a kialakított szaktantermek ellátottsági, felszerelési színvonala igen különböző. Sok helyen a tanteremből választottak le szertári, amellyel megoldották ugyan az eszközök elhelyezését, de csökkentve a mozgásteret növelték a tanteremben a gyermekek zsúfoltságát. A természetes népszaporulatból adódó feszültséget bizonyos mértékig azzal is lehet csökkenteni, ha az általános iskolák felvevőkörzetét a kerületi határoktól függetlenül — a szükségletnek megfelelően — módosítjuk, esetleg a már meglevő általános- és középiskolák között átcsoportosítást hajtunk végre. A VI. ötéves terv időszakában az általános iskolai tanulók számának további 40—44 000-rel való növekedésére lehet számítani. Ha a nevelő-oklalo munka feltételeinek legalább az V. ötéves terv végére kialakuló szintjét tartani akarjuk, akkor kereken 1600 tanterem építése válik szükségessé. A tanterem szám növelése mellett a VI. ötéves tervben komoly feladatot jelent a meglevő általános iskolák rekonstrukciója, különösen a fütcsi és világítási rendszerek korszerűsítése. Jelentős anyagi erőt fordítunk az általános iskolák tanszciellátottságának javítására; e téren sikerült az egyes iskolák közötti ellalotlságbeli külonbsége| k két csökkenteni, és iskoláink egy részében jelenleg mar nem a felszerelés hiánya okoz gondot, hanem a megfelelő kihasználás és elhelyezés. | v 2. A személyi feltételek alakulása Az általános iskolai tanulók számának növekedése nehezseget jelentett a pedagógus szükséglet biztosításában is. (A pedagógusok számának alakulását a 17. sz. tábla mutatja.) Különösen nagy gond a tanitóhiány, amelynek követkéz k tében az alsó tagozatos osztályokban és a napközi otthoni csoportokban ugrásszerűen megnőtt a képesítés nélküliek száma és aránya: míg az 1972—73. tanévben 40 képesítés nélküli nevelő dolgozott az általános iskolákban, számuk az 1978—79. tanévre 858-ra emelkedett, arányuk pedig 0.4%-rol 7.6%-ra ugrott. i 20 1 IcG \ \ . ■ ü ü M fw. SBwS r w 1 " ~ t
