1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
297
\ nárok világosan látják. A nevelési célkitűzések, ezen belül a világnézeti, politikai. erkölcsi nevelés feladatai e tantárgy tanításán keresztül hatnak legközvetlenebbül. Az utóbbi években jelentős szemléletváltozás érzékelhető, melynek következtében a nevelőjelleg áthatja a történelemtanítás egészét. Nem tekinthetők jónak a gyakorlati foglalkozás tantárgy tanításának személyi feltételei, pedig éppen a szakmunkásképző intézetekben végzett felmérés tapasztalatai mutattak rá arra. hogy a megfelelő gyakorlati felkészítésben részesült tanulókat a szakmai sikerek segítették át sok esetben a közismereti tantárgyakban ír a holtponton Felügyeletünk az elmúlt tanévben összegezte az általános iskolákban folyó pedagógiai munka tapasztalatait. Ez a vizsgálat az 1973 óta bekövetkezett határozott fejlődést állapította meg. Ugynakkor arra is rávilágított, hogy az egyes iskolák tanulmányi színvonala között igen nagy különbségek tapasztalhatok. Ezeknek a különbségeknek objektív okai is vannak, de a tapasztalatok szerint nincs egyenes arány a feltételek és az eredmenyek között: nehéz körülmények között dolgozó nevelőtestületek igen gyakran kiemelkedő eredménnyel dolgoznak: más esetben a gyengébb színvonalú munka nem magyarázható a nehéz körülményekkel. Ez fokozottan fordítja figyelmünket az irányítás, az iskolavezetés és a nevelömunka személyi feltételeinek javítása felé. 2. A tanulók személyisegének formálása a kulturális, művészeti, testi nevelés területén Az általános iskolák pedagé>giai munkáját tervszerűen irányítottuk a ne- velöhatás fokozása, a tanulók képességének sokoldalú fejleszte.se irányába. Az úttörőmozgalom a maga sajátos eszközeivel egyrészről segíti a tanulmányi munkát, másrészről eredményesen szervezi a tanulók szabad idejének helyes felhasználását, hozzájárul a közösségi, közéleti neveléshez, alkalmakat ,^ biztosít a kulturális, művészeti- és testi nevelésre, tevékeny részese a sokoldalúan fejlett személyiség kialakításának. A korábban tantárgyi keretben szervezett tanulmányi versenyek és kulturális vetélkedők helyett összetett tematikájú vetélkedőket szervez a tanulók számára; ezekben az élettel szoros kapcsolatban feladatokat kell megoldani, amelyen keresztül lemérhető az iskolában tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása. E jó elgondolás megvalósítása azonban még nem teljesen megoldott. Csökkenti az úttörő munka vonzását, eredményességit. s egyben növeli a pedagógusok terhelését, hogy sok még a formális elem és a kampányfeladat, az akciók, versenyek nagy adminisztrációval terhelik a pedagógusokat. A mozgalmi élet sok lehet őseget biztosit a közéleti nevelésre, a demokratizmus erősítésére, amit az iskolák nem mindig használnak ki megfelelően. Általános iskoláink nevelömunkájában egyre jobban szélesedik a 7—8. osztályos tanulók bekapcsolása a közhasznú társadalmi munkába. Ennek hatása a fizikai munka nagyobb megbecsülésében jelentkezik. 1972-től kezdődően fokozatosan épült ki az iskolai könyvtári munka szervezeti rendje és ma már szervesen épül be iskoláink pedagógiai munkájába az olvasóvá nevelés, eredményesen használják ki az ismeretterjesztő és a szépiro- > dalom személyiségfejlesztő hatását. A könyvállomány gyarapítására 1972-től 13 millió forintot juttattunk a kerületeknek. 1977-ben az egy tanulóra jutó könyvfejlesztési összeg 30.— Ft. a könyvállomány 7,7 kötet. 11 Á. J . ^ -
