1978. november 28. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
296
\ \ az Általános iskolák tartalmi munkája 1. A tanulmányi munka jellemzői Az MSZMP KB 1972. júniusi oktatáspolitikai, valamint a Tanács 1973. júniusi határozatai széleskörű programját adták az általános iskolai nevelö-oktato munka fejlesztésének, tartalmi gazdagításának. Az ezeknek alapján kiadott intézkedések csökkentették a tanulók terhelését, segítették a tankötelezettség tel- * J jesitését; a társadalom és a pedagógusok egyetértésével találkoztak. A főváros általános iskoláiban nagy lendülettel indult meg a pedagógiai munka korszerűsítése. Az általános iskolával szemben támasztott társadalmi igények fokozottan állítják előtérbe az alsó tagozat tevékenységét. A tudományos vizsgálatok is, a mindennapi tapasztalatok is azt igazolják, hogy a kisiskolás éveknek meghatározó szerepük van a további iskolázási, művelődési folyamatban. Az alsó tagozat pedagógiai munkáját az utóbbi években nagymértékű átalakulás jellemzi. A tanítók új iránti igényét és fogékonyságát jelzi az a sok kísérlet. mely a tartalmi és módszertani megújulást segíti (anyanyelvi nevelés, matematika tan'tás, természet- és társadalomismeret, technika tantárgy). Ezeknek tapasztalatait ériekeltük. a tapasztalatokat összegező és ismertető kiadványokkal, valamint segédanyagokkal elláttuk az iskolákat. A megfelelő képesítéssel rendelkező tanítók különösen az anyanyelvi nevelés korszerű felfogásának gya- korlati alkalmazásában fejlődtek. Óriási szemléletváltozást kívánnak tőlük — ezért csak nagy nehézségekkel küzdve és részben valósulnak meg — az új matematikai tanterv előírásai. A tanítok számára főleg az a gond, hogy néhány éven belül valamennyi tárgy tanítását többé-kevésbé új felfogás szerint kell végezniük. Ilyen körülmények között a képesítés nélküli nevelők és nyugdíjasok széleskörű alkalmazása különösen erősen hátráltató tényező, mely nemcsak az alsó tagozat jelenlegi munkájára hat negatívan, hanem a későbbiekben a felső tagozatban is érezteti visszahúzó hatását. A felső tagozatban — különösen a tanulókíserletek feltételeinek biztosításával. a tanítás módszertani kérdéseinek kidolgozásával — számottevően fejlődött a kémia és fizika oktatása, a megfelelő személyi feltételek, a körültekintő felkészítés, a szükséges eszközök központi biztosítása miatt a kívánt ütemű az új matematika tanterv bevezetése és teljesítése. Nem lehetünk elégedettek azzal. hogy az anyanyelv tanítása a felső tagozaton az irodalom tanítás szintje mögött marad. Az orosz nyelv tanítás eredményeinek szélsőséges szóródása a pedagógusok felkészültségének és módszertani kultúrájának különbségeit tükrözi. Az utóbbi evekben jelentősen csökkent a második idegen nyelvet tanuló diákok száma. A tanulók személyiségének alakításában igen jelentős szerepe van a történelem tanításának: ezt mind az iskolák igazgatói, mind a tantárgyat tanító ta10 2% III \ II.